Etnikai konfliktusok


A német kisebbség Magyarországon 1938-1948

A magyarországi német kisebbség 1938 és 1948 között a Kárpát-medencét uraló nagyhatalmak játékszere volt. A náci Németország saját politikai befolyásának növelésére használta és haderejének emberanyag-utánpótlási bázisaként kezelte. A háború után a Szovjetunió meg akart szabadulni az uralma alá hajtott kelet- és közép-európai területeken élő németségtől. Szándéka találkozott a magyar kormányzat elképzeléseivel, amely a németek rovására kívánt megoldani számos feszítő szociális problémát. Így a kollektív bűnösség elve alapján mintegy 200 ezer németet fosztottak meg jogaitól, vagyonától és telepítettek ki Németországba. »

Nemzetiségek Magyarországon 1949-1956

A Rákosi-korszakban a magyarországi nemzetiségek csorbítatlanul élvezhették kisebbségi jogaikat – papíron. A valóság gyökeresen más volt: a pártállam az érdekképviseleteket kézivezérléssel irányította, a nemzetiségi kultúrát pedig a kommunista propaganda szolgálatába állította. Több száz délszláv családot elhurcoltak a déli határsávból és hortobágyi kényszerlakhelyekre, munkatáborokba telepítettek. A német kisebbség viszont paradox módon épp ekkor kezdte visszanyerni a háború utáni kollektív felelősségre vonás során elvesztett jogai egy részét. Jogfosztás jogállami garanciákkal »

A fajelmélet alapító atyái

A 19. századi Európa számos olyan világmagyarázatot hozott létre, amelyek lényege az embercsoportok, nemzetek, etnikumok közti genetikai és kulturális különbségek együttes hangsúlyozása volt. Könyvek, tanulmányok, előadások százai szóltak alsóbb- és felsőbbrendű fajokról, kultúraépítő és –romboló faji jellegzetességekről, a vér, a származás mindent meghatározó, ellenállhatatlan erejéről. Ezek az eszmék korántsem csak német nyelvterületen teremtek és hódítottak. Kétsegtelen azonban, hogy intenzíven rezonáltak ott, majd Hitler hatalomra jutásával drasztikusan megváltoztatták Németországot és az egész világot. A fajelmélet két, talán legnagyobb hatású teoretikusa azonban nem német volt. »