1. Veszteségek és károk
A második jugoszláv polgárháborúban a második Jugoszlávia nyolc részre szakadt. A konfliktussorozat hosszabb-rövidebb szünetekkel együtt több mint nyolc évig tartott. A függetlenné válást Macedónia és Montenegró volt képes békésen levezényelni. A legrövidebb ideig, 10 napig a szlovén függetlenségi háború tartott. Horvátországnak több mint négy évébe telt mire a függetlenség deklarálása után visszaállította területi integritását. Boszniában a mészárlás 42 hónapig tartott. A leghosszabb konfliktus Koszovóban zajlott még akkor is, ha nyílt háborús állapotok csak 1998-1999-ben voltak jellemzők.
A halálos áldozatok számát az ellentmondó források miatt nehéz meghatározni. Korábban a legtöbb elemző 250 ezer áldozattal számolt. Ma inkább a 150 ezer tűnik reálisnak. Legtöbben, legalább 100 ezren a boszniai háborúba haltak meg és az adatok is itt a leginkább zavarosak. A horvát függetlenségi háború során a felek 1991 és 1995 között mintegy 20-25 ezer embert vesztettek. Az ismétlődő koszovói válságok és kölcsönös etnikai tisztogatások következtében 10-15 ezer szerb és albán halt meg. A tíznapos szlovén háborúban a kis köztársaság 18 halottat és 182 sebesültet, a JNH 44 halottat és 146 sebesültet vesztett, és több külföldi állampolgár is életét vesztette. A többi áldozat főleg a különféle kisebbségekhez (romák, magyarok, németek stb.) tartozott, vagy eltűntként nyilvántartott. A háborúban mintegy 500 külföldi, (kéksisakosok, újságírók, segélyszervezetek munkatársai, zsoldosok, turisták) halt meg. A sebesültek, fizikai vagy tartós mentális károsodást szenvedettek száma megközelíti a félmilliót.
Az áldozatok etnikai megoszlását tekintve egyértelmű, hogy a legtöbb embert a bosnyákok vesztették. Ők legalább 65 ezer embert siratnak. Az áldozatok több mint fele civil volt. A horvát veszteség 20-25 ezer, a szerb áldozatok száma összesen 35 ezer főre tehető. A koszovói albánok 8-12 ezer embert vesztettek. A háború brutalitását jelzi, hogy az áldozatok 35-40 százaléka, azaz mintegy 55-60 ezer ember a civilek közül került ki. Többségük boszniai muzulmán volt.
Az etnikai tisztogatások gyakorisága következtében a menekültek száma elérte a 4 milliót. Közöttük 2 millió boszniai és 1 millió koszovói muzulmánt, 250-300 ezer horvátot és mintegy 7-800 ezer szerbet találunk. A teljes anyagi kárt mintegy 100 milliárd dollárra becsülik. Ebből 27 milliárd dollárnyi kár Horvátországot, 50-60 milliárd Boszniát, a fennmaradó rész pedig zömmel Szerbiát és Koszovót sújtotta. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Holokauszttagadás
"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti n [...]
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.