2. A jugoszlávizmus eredete


A jugoszlávizmus, azaz a délszláv népek összetartozásának ideája a 15-16. századból eredeztethető. Néhány reneszánsz gondolkodó és prédikátor felismerte a vallási, kulturális és történelmi különbségek ellenére fennálló nyelvi és etnikai rokonságot. A 17. században az eszme politikai színezetet kapott: sokan a törökellenes felszabadító mozgalmak sikerének zálogát látták benne. Az 1800-as években az egységes, délszláv állam ideológiai előkészítése már megjelent a horvát nemzeti mozgalom ideológiájában, az illírizmusban. Mégis: a korszakban kibontakozó nemzeti eszmék és függetlenségi törekvések érezhetően nagyobb népszerűségnek örvendtek.

 

Ezek az önálló nacionalizmusok a délszláv integráció helyett a régmúlt történelmi nagyságát siratták. Ahogy a magyarok a Nagy Lajos korabeli „három tenger mosta” magyar birodalomra és a Hunyadiak sikereire gondoltak szívesen, úgy a nagyhorvát ideológia Tomiszláv önálló horvát királyságáról, a nagyszerb orientáció hívei pedig a Balkánt a 14. században uraló nagyszerb cárságról ábrándoztak. Bár a későbbi Jugoszlávia a szerb katonai és politikai sikerekre épült, a valóságban a szerb jugoszlávizmus az első világháború előtt viszonylag marginális idea volt.

александр лобановский класс