Szerb író, nacionalista politikus, filozófus. 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke. A modern szerb politika és nemzeti megújulásra gyakorolt hatása miatt követői a “nemzet atyjának” hívják. 1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, a ’60-as évekig Tito elkötelezett híve. A ’70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését. Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült. 1989-ben támogatja Milosevicset, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető Radovan Karadzsics hatalomra kerülését.