Antiszemitizmus ma: a zsidókról alkotott kép a mai Magyarországon


Az „ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056” Társadalominformatikai pályázat keretében az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont a jelenkori hazai társadalmi konfliktusok kutatása részeként 2013-ban országos reprezentatív mintán (N= 1008 fő) kérdőíves adatfelvételt végzett. A vizsgálat célja többek között a zsidókkal, a zsidósággal kapcsolatos egykori és mai képzetek, attitűdök vizsgálata, valamint az antiszemitizmus rejtett tartalékainak feltárása volt.

Bevezető

Az emberi nem egy faj lenne a sok állatfaj között, ha lenne helye a világban. Az ember azonban, mint Nietzsche helyesen látta, őrült állat, akinek a Semmiben kell megteremteni a maga helyét (Heidegger, 1994). Ez a hely sosem lehet végleges és fix, mint az állat helye, hiszen az embernek nincs objektív oka arra, hogy „X”-nek vagy „Y”-nak higgye magát, szemben egy macskával és egy egérrel. A Tom és Jerry történetekben Tom és Jerry ontológiai státusza nem kérdéses.

Az ember, miközben önazonosságát építi, szükségképpen a másságot is létrehozza, melynek meghatározottsága éppen annyira kérdéses, mint az önazonosságé. A kettő egy s ugyanazon rendszer része, melyben a tagadás (a másság) fontosabb, mint az állítás (az önazonosság).

 

A Semmiből származó, a Semmi által szüntelenül fenyegetett emberi identitás-szerkezet egyszerre gyarapít és pusztít. Szereti mindazt, ami a magáé, s gyűlöli mindazt, ami a másé, melyet vagy elpusztítani vagy bekebelezni akar, de semmiképpen sem hagyhat statikusan. Az identitás harc, melyben a „Mi” harcol az „Ők”-kel, és viszont.

A harcoló felek szempontjából nézve a harc oka mindig a szeretet. A saját identitás szeretete, melynek legelső, az emberréválás egyik alapfeltételeként megnyilvánuló változata az etnocentrikus szeretet. Ez a szeretet partikuláris volt. Nem tört másra, mint a másik elpusztítására, amire elégséges volt a saját élet féltése és gyarapításának vágya.

 

Hosszú időnek kellett eltelnie, míg az egymással hol háborúzó, hol békében élő emberi csoportok mátrixára ráépült egy új kategorizácós rendszer, mely az identitás-játszmát kiszabadította a partikularitás börtönéből, s egyetemes perspektívába helyezte. Erre csak az egyetemes, minden ember számára érvényesnek tartott üzenetet hirdető világvallások voltak képesek, melyek közül a nyugati civilizációban a kereszténység töltötte be a főszerepet. A színpadon ott voltak a muzulmánok is, de ők egészen a XXI. századig mellékszerepeket játszottak

 

Az univerzalizáló mozzanat megjelenése az abszolút Jó és az abszolút Rossz hatálya alá helyezte az önazonosság és másság harcát, miáltal a destrukció metafizikai dimenzióba emelkedett. A Másik elpusztítása kötelesség lett, mely annak is érdekében állt, akit a Jó nevében máglyára küldtek, kardélre hánytak, kínzókamrában testét apró darabokra törték. A keresztényi szeretet a Másságot a zsidóban és a nőben vette észre, s üldözte, de csak azért, hogy a zsidó megtérjen, s a nő felhagyjon a paráznasággal.

 

A Felvilágosodás a Jó és Rossz harcát evilági kontextusba helyezte. A harc az egymással szemben álló politikai pártok között folyt, melyek mindegyike magát tartotta az Erény, s a másikat a Bűn képviselőjének. A harc váltakozó szerencsével folyik azóta is. A politikai szeretet jegyében hol az egyik, hol a másik párt irtja, pusztítja a másik párt híveit.

 

Mindhárom szeretet a Jó nevében irt és pusztít, de mindegyik más és más logika alapján működik. Az antiszemita szeretet sajátossága, hogy egyesíti magában az etnocentrikus, a keresztényi és a politikai szeretetet, ami páratlanul szilárd szociális, érzelmi és kognitív következményekhez vezet azokban, akik e szeretet jegyében nőttek fel, s tevékenykednek a társadalomban, ahol csak a magukhoz hasonlókat és a „zsidók”-at látnak.

 

A három szeretet-komponens külön-külön is erős motiváció a másik kiiktatására a szimbolikus és a reális társadalom térből, de ha együtt vannak jelen egy emberben, a hatás semmihez nem hasonlíthatóan intenzív és elementáris. Az antiszemita fanatikus megszállott lesz, aki végre is hatja, amit a program számára diktál.

Az antiszemita szeretet jegyében megnyilvánuló jóakarat nem tűri el a kételkedést, nem fér bele lelkiismeretfurdalás vagy bűntudat. A jóakarat etnocentrikus, a keresztényi és a politikai változataihoz képest az antiszemita jóakarat totális.

 

Az antiszemita szeretet a Jó akarása, mely nem ismer alternatívát. A Jó csak akkor válik valósággá, ha eltűnik a rossz, melynek hordozója, terjesztője, megtestesítője a zsidó. Mindenkit, aki zsidó, meg kell jelölni, egy helyre kell koncentrálni, s ott megsemmisíteni.

 

A vizsgálat tárgya és hipotézise

Vizsgálatunk során arra törekedtünk, hogy megismerkedve a mai magyar társadalomban közvéleménykutatói eszközökkel feltárható antiszemitizmussal, ellenőrizzük az „antiszemita szeretet” hipotézisét, megnézve, hogy a zsidóellenesség miként függ össze a magyarok iránt érzett szeretettel.

 

A kérdőívben öt téma volt alkalmas arra, hogy a zsidókkal kapcsolatosan kifejezésre jutó rokon-és ellenszeveket, attitűdöket vizsgálhassunk.

 

Az első kérdéscsoportban a megkérdezettek és az általuk „zsidónak” nevezett csoport tagjai között érzett társadalmi közelség és távolság érzését vizsgáltuk. A társadalmi távolság érzésének mérésére szokásosan alkalmazott Bogardus skálából három fokozat segítségével mértük a megkérdezett és az általa zsidónak gondolt csoport tagjai közötti távolságérzetet. A közeli interperszonális kapcsolat (házastársi, partnerségi viszony), a szomszédság, és a munkatársként való elfogadás dimenzióiban kérdeztük meg, hogy volna-e kifogása a megkérdezettnek „zsidó” személy ellen az adott típusú kapcsolatban.

 

A második kérdéscsoport két kérdésből állt. Az egyik kérdésben azt kérdeztük meg, hogy a megkérdezett személynek lenne-e kifogása az ellen, hogy Magyarországnak zsidó miniszterelnöke legyen. A másik kérdés ugyanezt a lehetőséget feszegette, ezúttal azonban azt kérdeztük, hogy a megkérdezett mit gondol, a magyar lakosság többsége pártolná vagy ellenezné-e ezt a lehetőséget.

 

A harmadik kérdésblokkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezett mekkora számosságban képzeli el a magyarországi társadalmon belül a zsidókat. Úgy gondoltuk, hogy a becsült létszámadatok alapján következtethetünk a zsidókkal kapcsolatos félelmekre és szorongásokra, illetve azok hiányára.

 

A negyedik kérdéscsoport a magyarországi holokauszttal kapcsolatos attitűdöket kutatta, mindenekelőtt arra kérdezve, hogy a megkérdezett hova helyezi el a magyarországi holokausztot a nemzeti tragédiák sorában, és milyen tényezőket tesz felelősség azért, hogy ez a tragédia bekövetkezett.

 

Az ötödik kérdés témáját a hajdani Magyar Nyilaskeresztes Párt programja adta, melynek egyik pontja „Zsidómentes Magyarország”-ot követelt. Azt néztük, hogy ez a pont 2013-ban milyen mérvű egyetértést vagy elutasítást vált ki a közvéleményből.

 

Eredmények

A társadalmi távolságérzetre vonatkozó kérdésre kapott válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek körében mérsékeltnek mondható a zsidókkal szemben mutatott távolságtartás, s mindenképpen kisebb, mint a cigányoktól való távolságérzet (1. táblázat).

 

1. táblázat

Társadalmi távolságérzet

(az elfogadók aránya százalékban)

Partner

Szomszéd

Munkatárs

Zsidó

41

66

80

Cigány

25

59

73

 

A zsidók politikai szerepvállalása a modernkori magyar társadalom egyik neuralgikus témája. Az első világháború magyarokra nézve tragikus következményeit a magyar társadalom nem tudta lélektanilag feloldozni. A vesztes háborúval együtt járó területveszteségek, népesség veszteségek által okozott kognitív disszonanciát már a kortárs magyar közvélemény is antiszemita értelmezési keret segítségével oldotta fel, amit azután az életbe később lépő nemzedékek változtatás nélkül átvettek. Az antiszemita értelmezés lényege, hogy az első világháborút a magyarok számára előnytelenül lezáró trianoni békeszerződésért a háború végén kirobbant forradalmak zsidónak minősített vezetői a felelősek, ide értve az 1918 novemberében hatalomra jutott Károlyi kormány egyes minisztereit és az 1919 márciusában 100 napig uralomra jutott Tanácsköztársaság népbiztosait.

 

A zsidónak minősített politikusokkal kapcsolatos antiszemita érzületeket elmélyítette az ugyancsak elveszített második világháború után szovjet támogatással uralomra jutott magyar kommunista vezetés személyi összetétele, melyet Sztálin gondosan úgy válogatott össze, hogy alig legyen köztük valaki, akit a magyar közvélemény ne észlelhetne másnak mint „zsidónak”.

 

Ebben a kontextusban érdemes megismerkedni a válaszokkal, melyeket a következő kérdésre kaptunk: „El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke zsidó legyen?”

 

A kérdésre a megkérdezettek 44 százaléka igenlő választ adott. A 2. táblázatban mutatjuk be a többi kategória kapcsán kapott válaszok alakulását.

 

2. táblázat

"El tudná-e képzelni, hogy még ebben az évtizedben Magyarország miniszterelnöke... "

(igen válaszok aránya százalékban)

35

35 évesnél fiatalabb

45

erdélyi magyar

44

zsidó

43

cigány

24

nő homoszexuális

19

férfi homoszexuális

14

 

A „zsidó” miniszterelnök lehetőséges a megkérdezettek személyes elképzelése szerint a középmezőnyben van. Érdemes egy pillantást vetni a kövtkező táblázatra, melyben azt mutatjuk be, hogy mit gondolnak az egyes megkérdezettek a többségi véleményekről.

 

3.táblázat

Ön szerint mit gondol a többség arról, hogy Magyarország miniszterelnöke.... (igen válaszok aránya százalékban)

42

35 évesnél fiatalabb

34

erdélyi magyar

30

zsidó

27

cigány

17

nő homoszexuális

10

férfi homoszexuális

10

 

A megkérdezettek szerint a többség minden esetben kevésbé toleráns mint ők maguk. A csökkenés minden kategóriában szemmel látható. Zsidó miniszterelnököt a többség 27 százaléka fogadna el, ez 16 százalékos csökkenés a személyes véleményhez képest. Ennél nagyobb a csökkenés (23 százalék) a női miniszterelnök esetében, míg a többi kategóriában kisebb mérvű a csökkenés.

 

Megkérdeztük, hogy a megkérdezett becslése szerint hány zsidó él Magyarországon 2013-ban. A kérdésre 19 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni. A válaszadók által adott létszámokat átlagolva 13 százalékos arányt kapunk, ami meglehetősen magas a tényleges arányhoz képest.

 

4. táblázat

"Becslése szerint Magyarország lakosságának hány százaléka zsidó?"

(százalékban)

alulbecslők (100.000 fő alatt)

1

pontos becslők (100.000-200.000 fő között)

3

felülbecsülők (200.000-500.000 fő között)

22

extrém felülbecslők (500.000 fő felett)

55

Válaszhiány

19

 

Az 5. táblázat az 1944-es zsidóüldözéssel, deportálással kapcsolatos véleményeket mutatja. Az említési arányok alapján a Holokauszt nincs benne a többség által nyilvántartott nemzeti tragédiák sorában, szemben - a leginkább nemzeti traumának tartott - trianoni békeszerződéssel vagy az 1956-os forradalom leverésével.

 

5. táblázat

A három legnagyobb magyar tragédia

(az említők aránya százalékban)

A trianoni békeszerződés

68

Az 1956-os forradalom leverése

48

A 2.magyar hadsereg pusztulása a Donnál

37

Zsidóüldözés, deportálás, holokauszt

37

A nyilasok hatalomátvétele 1944 őszén

23

Világosi fegyverletétel, megtorlások

25

Mohácsi csata

26

A szovjet megszállás, malenkij robot

14

Tanácsköztársaság

9

 

Bár a felnőtt lakosság csak 37 százaléka sorolta be a holokausztot a három legnagyobb magyar történelmi tragédia közé, mindenkitől megkérdeztük, hogy a mit gondolnak arról, hogy kit/kiket terhel a felelősség a magyar zsidók gettókba zárásáért és Auschwitzba deportálásáért. A válaszok jellegzetesen alakultak.

 

6. táblázat

A magyarországi holokausztért viselt felelősség megítélése

(a „felelősség terheli” választ adók százalékos aránya)

Hitler és az akkori német kormány

92

Az SS és a Gestapo

85

Az akkori magyar kormány

54

A csendőrség és a magyar hivatalnokok

49

Horthy Miklós kormányzó

48

Sztálin és a szovjet vezetés

31

A gazdag, vagyonos zsidók

24

A keresztény egyházak

27

A német lakosság

27

Churchill és a brit vezetés

23

Roosevelt és az USA vezetés

22

Az akkori zsidó vezetők

21

A pápa

18

A zsidó lakosság

9

A magyar lakosság

9

 

A válaszadók szinte egyetemlegesen a német politikai és katonai tényezőket (Hitler, kormány, SS, Gestapo) tartják felelősnek a magyarországi holokausztért. Magyar felelősöket (kormány, kormányzó, csendőrség, hivatalnokok) a válaszadók mintegy fele jelölt. A magyar társadalom egy kisebbsége nem riad vissza attól, hogy felvesse a zsidók és a Szövetséges Hatalmak vezetőinek tulajdonított felelősségét.

 

7. táblázat

A magyarországi holokausztért viselt felelősség és a holokauszt megítélése közötti kapcsolat (a Holokausztot magyar tragédiaként említők, illetve nem említők milyen arányban tartják felelősnek, illetve nem felelősnek a megnevezett ágenseket)

(százalékban)

A Holokausztot magyar tragédiaként

említi

nem említi

felelős

nem felelős

felelős

nem felelős

Hitler és az akkori német kormány

96

2

90

5

Az SS és a Gestapo

92

6

85

9

A zsidó lakosság

84

11

85

8

Az akkori zsidó vezetők

66

24

69

20

A gazdag, vagyonos zsidók

65

25

65

24

Az akkori magyar kormány

58

35

53

39

A csendőrség és a magyar hivatalnokok

54

38

48

44

Horthy Miklós kormányzó

53

36

46

44

Sztálin és a szovjet vezetés

32

55

32

57

A német lakosság

32

63

25

67

Churchill és a brit vezetés

26

61

22

65

A keresztény egyházak

24

64

20

66

Roosevelt és az USA vezetés

23

64

23

64

A pápa

20

68

17

69

A magyar lakosság

10

85

8

85

 

A 7. táblázat adatai azt igazolják, hogy az egyes ágensek attribúciója eltér annak függvényében, hogy a válaszadó a holokausztot a magyar tragédiák közé sorolja vagy nem. Akik a holokausztot magyar tragédiának tartják, azok körében erőteljesebben él a német és különösen a magyar tényezők felelőssége a történtekért.

Végül érdemes megnézni, hogy miként alakul az 1939-től kisebb megszakítással 1945 tavaszáig működött Nyilaskeresztes Párt egykori programjával való egyetértés 2013-ban. A 6. táblázat azt mutatja, hogy a többségi egyetértés egyik pontra sem jellemző. A szocialista típusú pontok közül a havi fizetések maximalizálása a legnépszerűbb. Az államosításra és az osztálymentes munkaállam megteremtésére vonatkozó pontok népszerűsége a válaszadók egy ötödére korlátozódik. A „zsidómentes Magyarország” programja, mely 1944-ben szinte teljes egészében megvalósult, majd 70 évvel a holokauszt után a válaszadók 15 százaléka számára elfogadható. Eredményeink szerint 2013-ban gyakorlatilag érdektelenségbe fulladnak a Nyilaskeresztes Párt működésének idején meglehetősen népszerű „fajnemesítő”, rasszista politikai javaslatok.

 

8. táblázat

A Nyilaskeresztes Párt 1944-es programpontjaival való egyetértés

(egyetértők aránya százalékban)

Havi fizetések maximalizálása

47

A magántulajdonban élő iparvállalatok államosítása

21

Osztálymentes magyar munkaállam

19

Zsidómentes Magyarország

15

Tervutasításos rendszer

11

Homoszexuálisok kötelező ivartalanítása

7

Egyedülálló férfiak és nők állami otthonban lakhatnak

3

A rossz családfők leváltása, állam által kijelölt családfő

3

A házasság betiltása meddő személyek számára

3

A gyermektelen házasságok állami felbontása

2

Havi fizetések maximalizálása

47

A magántulajdonban élő iparvállalatok államosítása

21

Osztálymentes magyar munkaállam

19

 

Típusok

A „zsidó” névvel kapcsolatos kérdésekre adott válaszaik alapján - többváltozós módszer (klaszteranalízis) alkalmazásával - a válaszadókat a következő három csoporttal jellemezhetjük:

 

9. táblázat

Befogadók, látens antiszemiták és nyílt antiszemiták jellemzői

(a bevont változók átlagai)

Befogadó

Látens antiszemita

Nyílt antiszemita

A zsidóktól érzett távolság (főkomponens)

0.399

0.052

-0.200

A zsidók politikai szerepvállalása (0-3 skála)

1.34

0.59

0.68

A holokauszt megítélése (főkomponens)

0.197

-0.018

-0.070

A zsidók létszámának becslése (skála, %)

33.3

4.12

13.7

Zsidómentes Magyarország támogatása(dummy)

0.15

0.11

0.20

 

A 9. táblázat alapján leírhatjuk az egyes csoportokat. A "befogadók" nem éreznek nagy távolságot önmaguk és a „zsidó” kategóriába tartozó emberek között, nincsenek aggályaik egy zsidó miniszterelnök eshetősége miatt, a holcaust-ot magyar tragédiának tartják, a zsidók létszámát nem becsülik túl, s nem értenek egyet a hajdani nyilas követeléssel a „zsidómentes Magyarországot" illetően.

 

A "látens antiszemiták" a zsidókat, ha nem is extrém módon, de távol érzik maguktól, zsidó miniszterelnököt nem tartanak valószínűnek, a holokausztot nem tartják nyilván a magyar tragédiák sorában, a zsidók létszámát alaposan túlbecsülik, de a „zsidómentes Magyarország” követeléssel nem értenek egyet.

 

A "nyílt antiszemiták" esetében azt látjuk, hogy a létszámbecslés mutatója kivételével minden mutató a zsidókra nézve negatív értéket mutat. A viszonylag reális létszámbecslés arra utal, hogy a nyílt antiszemiták szemében a zsidók egy lokalizált kisebbség képében jelennek meg, akiket nagyon távol éreznek maguktól, politikai szerepvállalásukat nem akarják, 1944-es deportálásukat nem sorolják meg a magyar tragédiák közé, s viszonylag sokan vannak közülük, akik egyet értenek a zsidómentes Magyarország követelésével.

 

10. táblázat

Az antiszemitizmus mértéke szerint képzett csoportok elemszáma és aránya mintában

Befogadók

Látens antiszemiták

Nyílt

antiszemiták

Elemszám

200

324

457

Arány

20 százalék

34 százalék

46 százalék

 

A 10. táblázat mutatja az egyes csoportok arányait a felnőtt népességet reprezentáló mintában, melynek alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar társadalomban a zsidókat befogadók kisebbségben vannak, míg a nyílt antiszemiták relatív többséget alkotnak.

 

Az antiszemita szeretet

A bevezetőben megfogalmaztuk a hipotézist, miszerint az antiszemita szeretet a nemzet szeretete, melynek eszköze az antiszemitizmus. Vizsgálatunk alkalmat ad ennek a hipotézisnek az ellenőrzésére.

 

Egy kérdés-sorban, melyet a Dekker-Malova modellben kidolgozott kijelentések alapján állítottunk elő, felmértük a magyar nemzeti identitás tudáskészletének dimenzióit (Dekker-Malova, 1995; Csepeli, 1992).

 

11. tábla

A magyar nemzeti identitás tudáskészletének dimenziói ( ötfokozatú skála - 1: egyáltalán nem ért egyet, 5: teljes mértékben egyetért - átlagok és szórások)

Nemzeti érzés

Magyarnak érzem magam

4.72

0.633

Azt érzem, hogy Magyarország a hazám

4.56

0.723

A nemzet szeretete

Szeretem a magyar nyelvet

4.61

0.663

Szeretem Magyarországot

4.43

0.806

Jó érzés magyarnak lenni

4.28

0.901

Általában kedvelem a magyar népet

4.34

0.791

Nemzeti büszkeség

Büszke vagyok Magyarországra

4.03

1.011

Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok.

4.37

0.866

Büszke vagyok arra, amit a magyarok véghezvittek

3.90

0.988

Nemzeti preferencia

Általában inkább szeretek magyarokkal érintkezni, mint külföldiekkel

3.62

1.263

Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban

4.32

0.936

Nemzeti felsőbbrendűség

Általában jobban szeretem a magyarokat, mint a más országokból jövő embereket.

4.04

1.146

Általánosságban a magyarok különbek a nem magyaroktól.

2.88

1.394

Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet.

3.21

1.298

Nacionalizmus

Úgy érzem, közös gyökerek, közös származás köt össze a magyarokkal

4.25

0.988

Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom.

3.97

1.054

Szerintem minden magyarnak Magyarországon kellene élnie.

3.24

1.417

A magyaroknak nem szabadna keveredniük más nemzetekkel.

2.88

1.452

Jobb lenne, ha a nem magyar emberek elköltöznének az országból.

2.75

1.480

 

A 11. táblázat azt mutatja, hogy 4 dimenzió esetében az átlag szignifikánsan eltér az antiszemitizmus mértéke szerint kialakult három csoport között (1) . A spontán nemzeti pozitív érzés a befogadó csoportban a legerősebb, míg a nemzeti preferencia a látens antiszemiták körében a legintenzívebb. A nemzeti felsőbbrendűség és a nacionalizmus a nyílt antiszemitákra jellemző leginkább.

 

11. táblázat

A nemzeti identitás tudáskészletének dimenziói és az antiszemitizmus

(átlag)

Befogadó csoport

Látens antiszemita csoport

Nyílt antiszemita

csoport

Nemzeti érzés +

4.69

4.57

4.67

A nemzet szeretete

4.45

4.37

4.43

Nemzeti büszkeség

4.09

4.08

4.12

Nemzeti preferencia +

3.82

4.03

3.99

Nemzeti felsőbbrendűség +

3.19

3.41

3.45

Nacionalizmus ++

3.17

3.37

3.54

 

A tudáskészlet dimenzióit összevonva egy „nemzeti szeretet skálát” képeztünk. A 12. táblázat mutatja, hogy miként változik a magyar nemzeti iránt mért szeretet az antiszemitizmus függvényében.

 

12. táblázat

A Nemzeti szeretet és az antiszemitizmus

(átlag)

Befogadó csoport

3.91

Látens antiszemita csoport

3.98

Nyílt antiszemita csoport

4.05

 

ONE-WAY ANOVA: Csoportok közötti F-próba : 3.252, p: 0.039

A táblázatban közölt "Nemzeti szeretet" index átlagok egymáshoz viszonyított eltérése (2) alapján három következtetést vonhatunk le:

1. a Látens és a Nyílt antiszemita csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

2. A Befogadó és a Látens csoportok között nem szignifikáns az átlagok eltérése.

3. A Befogadó és a Nyílt csoportokra jellemző átlag szignifikánsan különbözik egymástól.

A magyar nemzet iránti szeretet a nyílt antiszemiták körében mutatja a legmagasabb értéket.

 

Az eredmények alátámasztják a hipotézist, miszerint a zsidókkal kapcsolatos negatív érzéssel együtt jár a saját nemzeti csoport iránti szeretet. Az antiszemita szeretet a saját nemzet szeretete, mely nem konkrét személyekre irányul, hanem az elképzelt, ideologikusan megjelenített nemzeti csoport szeretetében nyilvánul meg.

 

Jegyzet

(1)

Nemzeti érzés: ANOVA, F: 3.531, p: 0.030

Nemzeti preferencia: ANOVA, F: 3.567, p: 0.029

Nemzeti felsőbbrendűség: ANOVA, F: 4.186, p: 0.015

Nacionalizmus: ANOVA, F: 11.974, p: 0.000

(2)

Az ONE-WAY ANOVA Post Hoc Test (Tukey's b) eredményei alapján.

 

Irodalom

Anderson, B. 1983. Imagined Communities.London:Verso.

Dekker, H., Malova, D. 1995. The concept of nationalism. In Cross, M (ed.) Nationalism, ethnic conflict and conceptipns of citizenship and democracy in Western and Easterm Europe. Volume I. Theories and concepts. Utrecht: ERCOMER, pp. 15-56.

Dekker, H., Malova, D. Hagendoorn, L. 2003. Natinalalism and its Explanations. Political Psychology, vo..24.no.2. pp. 345-376

Csepeli, Gy. 1992. Nemzet által homályosan. Budapest: Századvég

Csepeli, Gy. 1996. In the captivity of narratives: the political socialization of populist writers in Hungary. In Held, J. (ed.) Populism in Eastern Europe. Racism, Nationalism, and Society. East European Monographs, Boulder. Distributed by Columbia University Press, New York. 129-144.

Heidegger, M. 1994. ...költőien lakozik az ember. Válogatott irások. Budapest-Szeged. T-Twins-Pompei.

 
 
топкарго отзыв