8. Tito partizánhadserege
A nácik által megszállt Európa egyik legnagyobb és legsikeresebb ellenállási mozgalmát a jugoszláv kommunisták hozták létre. A sztálini megtorlások és tisztogatások, valamint a folyamatos üldöztetés miatt a kommunisták nem rendelkeztek széles tömegbázissal. Bár Jugoszlávia összeomlása után meghirdették az ellenállást, az érdemben csak a Szovjetunió elleni 1941. június 22-i német támadás után kezdődött. Addig ugyanis Hitler és Sztálin szövetségesek voltak.
A partizánok élére horvát születésű, többször bebörtönzött Josip Broz Tito került, aki már évek óta a Jugoszláv Kommunista Párt vezetője volt. Bár fegyvereik alig voltak, Titoék között számos spanyolországi veterán volt. Ők évekig küzdöttek az olasz fasiszták és a német nácik ellen és jelentős harci tapasztalattal rendelkeztek. A csetnikekkel ellentétben a kommunisták olyan célokat követtek, amelyek etnikai és vallási különbség nélkül potenciálisan az ország valamennyi polgára számára vonzóak lehettek. Egységet és testvériséget, a megszállók elleni antifasiszta küzdelmet, a függetlenség visszaszerzését, a délszláv nemzetek egyenjogúságára épülő jugoszláv föderalizmust, földreformot és szocializmust ígértek. Nem véletlen, hogy a partizánok soraiban valamennyi etnikum ott harcolt. Tito szerint a partizánok majdnem fele szerb, harmada horvát, tizede szlovén volt. Boszniában minden negyedik harcosuk a muzulmánok, Horvátországban pedig a szerbek közül került ki. Boszniában és Szerbiában a szerbek, Macedóniában a macedónok, Montenegróban a helyiek és a szerbek dominálták, de az egységekben többnyire valamennyi etnikum képviseltette magát. Felállítottak egy magyar zászlóaljat és szívesen befogadták a németeket is. A partizánsereg nem volt antiszemita, körülbelül 4500 zsidónak adott menedéket. Tito erői 1941-ben 50-60 ezren, 1943-ban már 300 ezren, 1945-ben 800 ezren voltak.
Stevo Filipovics partizán harcos a kivégzése előtt:
"Halál a fasizmusra, szabadságot a népnek!"
A Balkánon már sokszor jól bevált gerillataktikát követték. Rajtaütésszerűen támadták meg a megszálló német és olasz csapatok gyengén védett állásait valamint a kisebb, elszigetelt alakulatokat. Gyakran lerohanták a kollaboráns szerb vagy usztasa hatóságok egységeit. Szabotázsakciókat hajtottak végre, vonatokat robbantottak. Gyenge felszereltségük miatt igyekeztek elkerülni a frontális harcot.
Partizán harcosok Kninnél
1941-ben már jelentős területeket tartottak ellenőrzésük alatt Szerbiában. A németek és szövetségeseik összesen hét nagyobb, és számos kisebb offenzívát indítottak ellenük. 1943-ban a neretvai és a sutjeskai csatában több alkalommal kerültek a megsemmisülés szélére, de a boszniai és montenegrói hegyekbe visszahúzódva kitörtek a bekerítésből. Támadásaikra a nácik brutális megtorlásokkal válaszoltak. Tito fejére Hitler vérdíjat tűzött ki és német kommandók többször megpróbálták megölni.
Az 1942-es bihaći és 1943-as jajcei ülésszakon az AVNOJ (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) lefektette a háború utáni ország berendezésének föderatív alapjait. Bár kommunisták voltak, 1943-tól a csetnikek helyett fokozatosan elnyerték a britek katonai támogatását is. Tito Sztálin mellett még az elkötelezetten antikommunista Churchillel is személyesen tárgyalt. Időközben a németek is mind nehezebben találtak maguknak együttműködésre hajlandó helyi csoportokat.
Az AVNOJ első ülése. Felirat: Halál a fasizmusra, szabadságot a népnek
A megszállt Európa egyik legerősebb ellenállási mozgalmaként 1944-ben sikerült kiverni a német csapatokat Szerbiából és Montenegróból, majd 1945-re egész Jugoszláviából. Bár 1944-től szovjet és bolgár csapatok is harcoltak itt a nácik ellen, Titoék lényegében magukat szabadították fel, ami hatalmas tekintélyt és győztes pozíciót biztosított Jugoszláviának. Még az olaszországi Triesztet is sikerült bevenniük, bár onnan 1945 júniusában visszavonultak.
Keresés
Tananyag ajánló
Holokauszttagadás
"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti n [...]
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.