5. Nacionalizmusok a Tito-korszakban
A hatvanas évek végétől egyre több jel utalt arra, hogy sokaknak már elege van a jugoszláv testvériségből. 1968-ban a nemzetközi diákmozgalmak elérték Jugoszláviát. Elsőként a belgrádi egyetemisták szerveztek tüntetéseket. A megmozdulások egy hétig tartottak. Végül a rendőrség állította helyre a rendet. A fő szervezőket kizárták az egyetemről és elvették az útlevelüket, de a nagyobb megtorlás elmaradt.
1968, belgrádi egyetemisták a diáklázadások idején
1968-ban Koszovóban törtek ki zavargások. Az albán tüntetők a tartománynak tagköztársasági státuszt, fővárosának, Pristinának pedig önálló egyetemet követeltek. Az összecsapásokban egy ember meghalt, 37-en megsebesültek. Koszovóból nem lett köztársaság és a rendőrség százakat börtönözött be. Ugyanakkor létrehozták a pristinai egyetemet és engedélyezték az albán zászló használatát. Az elégedetlenség csökkentése érdekében albánok ezreit vették fel állami állásokba. Tanárok, rendőrök, hivatalnokok lettek belőlük, csökkentve a szerbek addigi túlreprezentációját. Néhány év múlva fordult a kocka és ekkor már a koszovói szerbek érezték úgy, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. 1971-ben horvát diákok tízezrei tüntettek, a horvát kommunisták pedig egyre nyíltabban bírálták Titót és a gazdasági nehézségeket. A diktátor ezúttal keményen lecsapott a horvát tavaszra: több ezer horvát tagot kirúgtak a kommunista pártból, sok százan kerültek börtönbe. Köztük volt Franjo Tudjman, a későbbi horvát elnök is. A reálpolitikus Tito ugyanakkor pacifikálni akarta a horvátokat: ezért a tengerparti turizmus bevételeiből a köztársaság a korábbinál jóval többet tarthatott meg. Hamarosan a demokráciáról vitatkozó belgrádi filozófusok kerültek a célkeresztbe. Őket is kirúgták.
A nacionalizmus elleni harc ürügyén erősödött a politikai nyomás. 1970-ben jelent meg a későbbi bosnyák elnök, Alija Izetbegovics “Iszlám Kiáltványa”. A szerző azonnal a jugoszláv titkosszolgálat megfigyelése alá került. Helyzetét súlyosbította, hogy már volt priusza, mert 1946-ban három évet kapott antikommunista tevékenységért. A folyamatos zaklatás után több társával együtt Izetbegovicsot végül 1983-ban tartóztatták le “a muszlim nacionalizmusból eredeztethető ellenséges és ellenforradalmi cselekmények” vádjával. Izetbegovics 14 év börtönt kapott. Nem sokkal később újra szerb másként gondolkodók kerültek börtönbe. Köztük volt a későbbi szerb csetnikvezér, a Hágában háborús bűnösként megvádolt Vojiszlav Seselj is, aki anarcho-liberális nacionalistaként és “a társadalmi rend ellenforradalmi veszélyeztetéséért” 8 évet kapott. Letartóztatása ellen akkor a Nemzetközi Helsinki Bizottság is tiltakozott.
Tito persze józan reálpolitikus volt. A “húzd meg ereszd meg” módszerét követve időről-időre hajlandó volt engedményekre is. 1971-ben önálló nemzetnek ismerte el a muzulmánokat. Az 1971-es népszámlálási íven már bárki muzulmán nemzetiségűnek vallhatta magát. Boszniában 1,5 millióan nyilatkoztak így. A különböző ellenzéki mozgalmak leverése és a teli börtönök az 1970-es évektől mindenki számára jelezték: a jugoszláv harmadik út valójában nem más, mint egy nyílt, kommunista diktatúra.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.