Digitális Konfliktus Adatbázis
Népirtások
Holokauszt Budapesten: náci táborok és a felszabadulás
Elemzés a holokauszt budapesti illetőségű túlélőinek visszaemlékezései alapján a náci koncentrációs és munkatáborokban szerzett élményekről, valamint a felszabadulásról. »
Holokauszt Budapesten: szolidaritás és embermentés
Elemzés a holokauszt budapesti illetőségű túlélőinek visszaemlékezései alapján arról, hogy a nem zsidó többségi társadalom részéről milyen emberi gesztusokat, mekkora szolidaritást, illetve milyen mértékű aktív embermentési hajlandóságot tapasztaltak. »
Holokauszt Budapesten: aktivitás, önmentés és ellenállás
Elemzés a holokauszt budapesti illetőségű túlélőinek visszaemlékezései alapján arról, hogy az üldözöttek mit tettek és mit tehettek a túlélés érdekében. »
Holokauszt Budapesten: a túlélők demográfiai jellemzői és általános tapasztalatai
Elemzés a holokauszt budapesti illetőségű túlélőinek visszaemlékezései alapján az üldözöttek jellemző élményeiről, valamint a szerencsés megmenekültek csoportjának demográfiai jellemzőiről. »
Holokauszt 1944-1945: kivételes sorsok
Hogyan látták a holokausztot és hogy emlékeztek az üldöztetésekre? A budapesti Zsidó Tanács alkalmazottai és vezetői, a cionisták, az Auschwitz helyett Ausztriába deportáltak, a külföldi állampolgárok és a hontalanok visszaemlékezései. »
Az örmény népirtás 1915
Paradox módon a 20. századi Európa első, modernkori népirtása főleg Ázsia területén zajlott. A törökök ellen harcoló antanthatalmak 1915. május 24-i deklarációjukban így fogadkoztak: „Törökország emberiség és civilizáció ellenes új bűnére tekintettel a Szövetséges Hatalmak nyilvánosan értesítik a Török Portát, hogy a mészárlásokban résztvevő hivatalos személyeket személyileg fogják felelőssé tenni.” Ezek a szavak arra vonatkoztak, hogy 1915-1916 során, az első világháború alatt, a Török Birodalomban élő örmény közösség jelentős részét a kormány utasítására kiirtották. A halottak számát a különböző becslések 500 ezer és 1,5 millió fő közé teszik. »
Népirtás Ruandában 1994
1994. április 6. és július 4. között a világ közvéleményét számos esemény foglalkoztatta. Meghalt Richard Nixon volt amerikai elnök, Nelson Mandela személyében először lett fekete vezetője Dél-Afrikának, Izrael és a Vatikán felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A sportvilágot az Egyesült Államokban rendezett labdarúgó VB meccsei és Ayrton Senna Forma 1-es pilóta tragikus halálának képsorai tartották lázban. Michael Jackson elvette Elvis Presley lányát feleségül, a Rolling Stones koncertturnéra indult és bemutatták az Oroszlánkirályt, minden idők egyik legsikeresebb musicaljét. Közben egy távoli közép-afrikai ország dombjai között lemészároltak félmillió embert. Mire a világpolitika és a közvélemény felocsúdott, Ruandában alig száz nap alatt a többségi hutukból verbuválódott hadsereg és rendőrség alakulatai, a félkatonai milíciák és a hutu lakosság tömegei legyilkolták a kisebbségi tuszik nagy részét. »