Digitális Konfliktus Adatbázis

1882. október 8-án éjjel a Moson megyei Zurányban betörték néhány ottani zsidó uzsorás ablakát. Másnap a helyi izraeliták megvertek egy legényt, aki hazafelé tartva az egyik zsidó boltja előtt „Éljen Istóczy!” kiáltásban tört ki. Erre nagyobb, főleg magyar és német szolgalegényekből, napszámosokból, valamint néhány mesteremberből és álló tömeg gyűlt össze, és szidalmazások, fenyegetések közepette bedobálták a zsidók ablakait. Vezetőjük egy Metz nevű szabadságon lévő tartalékos katona, eredetileg napszámos volt. A zavargás közben egy lövés is eldördült, állítólag egy Tauber nevű boldogasszonyi, látogatóba érkező izraelita revolveréből, de ez nem okozott sérülést. Ettől azonban még jobban felbőszültek a támadók, és az utcán vonulva folytatták a zsidó lakosok ablakainak beverését. Egy esetben kihúztak egy paplant és egy párnát a betört ablakon keresztül, azokat felvágták, a tollakat pedig szétszórták az utcán. Egy másik legény egy tubákosszelencét vett magához az egyik házból, és el akart vele szaladni, de a helyszínre érkező pandúr letartóztatta.

A randalírozó menet végül egy zsidó bolt előtt állapodott meg, ahol szintén szidalmazva, fenyegetőzve kezdték el beverni az ablakokat. Az üzletet ugyan őrök védték, de a tömeget sem a községi őrmesternek, sem az ott lévő megyei pandúroknak nem sikerült megfékezniük, erőszakot pedig nem akartak alkalmazni. A megrémült boltos, aki a zavargók vezetőjében saját napszámosát ismerte fel, ingyen szivart és bort adott a lázongóknak, akik ezután a közeli kocsma felé indultak. A keresztény kocsmáros azonban megtagadta a kiszolgálást záróra után, ezért az ő ablakait is beverték. A községi őrmester és a pandúrok ismételt felszólítására aztán lassan feloszlott a mintegy hajnali 2-ig tomboló tömeg. Az ügy kivizsgálására a helyszínre érkező alispán megállapította, hogy a cselekményt részben a zsidó uzsorások elleni személyes bosszú motiválta. A nyomozás során fény derült a tettesek kilétére, akiket le is tartóztattak, de a járásbíróságok csak igen lassan jártak el az ügyükben, ezért az alispán az átfutási idő lerövidítésére szólította fel a törvényszékeket.

Az alispán közgyűlést hívott össze, melyen felszólította a városi elöljáróságot és a józanabb gondolkodású polgárokat, parasztgazdákat a rend helyreállításához szükséges intézkedések meghozatalára. Ezen kívül este 9 után kijárási tilalmat rendeltek el a cselédek részére, a záróra szigorú betartására szólították fel a kocsmárosokat és a vendéglősöket, az éjszakai őrjáratokat pedig megkettőzték. Az alispán az intézkedések elégtelensége esetén katonai karhatalom bevetését helyezte kilátásba. Mivel információi szerint a zsidók provokáló viselkedése – pl. a már említett eseten kívül Simonyi István antiszemita országgyűlési képviselő Westungarischer Grenzbote c. lapját olvasókat is megtámadtak izraeliták – is hozzájárult a zavargások kirobbanásához, az alispán figyelmeztette a hitközségi elöljáróságot és a járási szolgabírókat is, hogy intsék nyugalomra a zsidó lakosságot.

Az intézkedések ellenére október 22-én ismét nagyobb csoportosulás gyűlt össze az utcán, melynek tagjai bedobálták az evangélikus lelkész ablakát is, majd elmenekültek. Mivel a mozgalom ezek szerint a keresztények ellen is irányult, a szolgabíró katonaság kirendelése ügyében fordult az alispánhoz. Ennek megfelelően október 27-én 3 főtisztből és 43 közkatonából álló katonaság érkezett a városba, akiket a lakosság költségén szállásoltak el. Az alispán azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy a zavargók hosszan elhúzódó bírósági eljárása és látszólagos büntetlensége motiválja a további rendbontást. Ezen kívül a községi rendőrség is inkább összejátszott a lázongókkal, minthogy felléptek volna ellenük. Az alispán ezért a város elöljáróságát is felszólította, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt és vezessék be a lehető legszigorúbb intézkedéseket a zavargások megállítása érdekében.

Moson vármegyében az indulatok először 1882 szeptember végén szabadultak el oroszváron. Ezt követően október és november folyamán több helyen is zsidóellenes zavargások törtek ki, melyek során rablások történtek, sőt, emberélet is áldozatul esett. A rend helyreállítása érdekében a belügyminiszter november 7-én a megye területére kormánybiztossá nevezte ki báró Miske Imre főispánt. A kormánybiztos november 9-én kiadott felhívásában felszólította a megye lakosságát, hogy tartózkodjanak a rendzavarástól, segítsenek a nyugalom helyreállításában és a kihágások megakadályozásában. Ellenkező esetben fegyveres erő bevetését, sőt akár statárium kihirdetését is elrendelheti a főispán. A különböző vallásfelekezetek lelkészeitől is támogatást kért a feszültség csillapításához, a községek elöljáróságait pedig erélyes fellépésre utasította, szigorú büntetést helyezve kilátásba kötelességük elmulasztása esetén.

1882. november 2-án a Moson megyei zsidók négytagú küldöttsége érkezett Budapestre, hogy a Belügyminisztériumtól kérjen segítséget a megyében tomboló zsidóellenes erőszak megfékezéséhez. A delegációt Jekelfalussy Lajos, az állami rendőrség vezetője fogadta, aki beszámolójukat hallva kifogásolta, hogy csak most értesítették hivatalosan a kormányt a már több hete zajló zavargásokról. A minisztertanácsos közölte, hogy az alispántól távirati jelentést kér a helyzetről, és minden tőle telhetőt megtesz a nyugalom helyreállítása érdekében. Végül a Moson megyei eseményeket részletesen ismertető memorandumot kért a küldöttségtől. A gyilkosságokkal és a kirendelt katonaság elleni összecsapásokkal tarkított erőszakhullám végül decemberre hagyott alább.

Forrás:

„Die antisemitischen Unruhen.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 10. 05, 1−2. o.

„A zsidóüldözés.” In: Magyar Polgár, 1882. 10. 07., 4. o.

Moson megyei főispán jelentése a belügyminiszternek, 1882. 10. 09-27. MOL BM K148, 80. csomó, 1882−XIV/D−3483

Moson megyei főispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1882. 11. 17. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D1−3842

Moson megyei főispán felterjesztése a Belügyminisztériumhoz, 1882. 12. 09. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D1−4024

„Judenkrawalle im Wieselburger Komitat.” In: Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1882. 10. 30., 1−2. o.

„Zu den Judenkrawallen im Wieselburger Komitate.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 11. 02., 3. o.

Moson megyei főispán és kormánybiztos felhívása Moson megye lakosságához, 1882. 11. 09. MOL BM K148, 80. csomó, 1882−XIVD−3483