Digitális Konfliktus Adatbázis

1882 októberében a Moson megyei Nyulason agitátorok heteken keresztül uszították a főleg németajkú lakosságot a helyi zsidó családok ellen, aminek meg is lett az eredménye. Egy revolverrel felfegyverzett csoport először Deutsch Albert, majd Steiner Mór helyi zsidó kereskedők boltját rabolta ki. Steiner hiába tett panaszt a városi hatóságoknál, ott lekezelően bántak vele és semmit nem tettek az ügyben. Október 26-án ismeretlenek bezúzták a kereskedő házának ablakait, és egy puskaporral töltött petárdát dobtak a szobájába. Steiner ekkor Fiala Miklós nezsideri szolgabíróhoz fordult, hogy katonai védelmet kérjen. Fiala másnap reggel két pandúrt rendelt Nyulasra. Ő maga Alsó-, Felsőlimic és Bánfalu községekbe ment, ahonnan szintén zsidóellenes zavargásokról érkeztek hírek. Október 31-én délután a Nyulasra érkező szolgabírósegédet két másik zsidó azzal kereste meg, hogy zsarolták és életveszélyesen megfenyegették őket. A vizsgálat során sikerült két tettest azonosítani és elfogni. 

A letartóztatások miatt felháborodott falubeliek a szolgabírósegéd távozása után késsel fenyegették meg a zsidókat, mondván: „Ma éjjel mind a pokolba mentek!” Este belőttek Steiner ablakán, majd megrohamozták a házat: bezúzták az ajtókat és az ablakokat, feldúlták és kifosztották a boltot. A menekülő, állapotos Steinernét agyonlőtték. Ezután szétverték Deutsch üzletét is. A hatóságok még az éjszaka letartóztattak 12 embert. A felbőszült tömeg másnap este megint gyülekezni kezdett, és olyan fenyegetően lépett fel a szolgabírósegéddel szemben, hogy az kénytelen volt elmenekülni a helyszínről. 

A szolgabíró az események hatására segítséget kért a Nezsiderben állomásozó dragonyos század parancsnokától, aki 50 emberét a helyszínre is küldte. A katonák gyorsan szétverték a csőcseléket. Hamarosan Pataky Fábián megyei alispán is a településre érkezett. A garázdálkodó banda 8−10 tagját hamar letartóztatták. A nyulasi zsidók Nezsiderbe menekültek, majd beadványban fordultak a miniszterelnökhöz, melyben panaszt emeltek az atrocitások és a hatóságok elégtelen fellépése miatt. Eközben Zurány, Miklósfalu, Parndorf, Illmic és Bánfalu községekben is antiszemita zavargások törtek ki. A helyzet súlyosságára való tekintettel a mosoni főispánt november 8-án a megye kormánybiztosává nevezték ki, aki körrendeletben intette nyugalomra lakosságot. A kedélyek lassan csillapodtak. Nyulasról végül december elején vonták ki a hadsereget. 

1884. október 10-én Steinerné gyilkosát, Holzschuszter Józsefet 12 évi fegyházra ítélték. Egy bűntársa 10, egy másik 2 év fegyházbüntetést kapott. 

Moson vármegyében az indulatok először 1882 szeptember végén szabadultak el oroszváron. Ezt követően október és november folyamán több helyen is zsidóellenes zavargások törtek ki, melyek során rablások történtek, sőt, emberélet is áldozatul esett. A rend helyreállítása érdekében a belügyminiszter november 7-én a megye területére kormánybiztossá nevezte ki báró Miske Imre főispánt. A kormánybiztos november 9-én kiadott felhívásában felszólította a megye lakosságát, hogy tartózkodjanak a rendzavarástól, segítsenek a nyugalom helyreállításában és a kihágások megakadályozásában. Ellenkező esetben fegyveres erő bevetését, sőt akár statárium kihirdetését is elrendelheti a főispán. A különböző vallásfelekezetek lelkészeitől is támogatást kért a feszültség csillapításához, a községek elöljáróságait pedig erélyes fellépésre utasította, szigorú büntetést helyezve kilátásba kötelességük elmulasztása esetén.

1882. november 2-án a Moson megyei zsidók négytagú küldöttsége érkezett Budapestre, hogy a Belügyminisztériumtól kérjen segítséget a megyében tomboló zsidóellenes erőszak megfékezéséhez. A delegációt Jekelfalussy Lajos, az állami rendőrség vezetője fogadta, aki beszámolójukat hallva kifogásolta, hogy csak most értesítették hivatalosan a kormányt a már több hete zajló zavargásokról. A minisztertanácsos közölte, hogy az alispántól távirati jelentést kér a helyzetről, és minden tőle telhetőt megtesz a nyugalom helyreállítása érdekében. Végül a Moson megyei eseményeket részletesen ismertető memorandumot kért a küldöttségtől. A gyilkosságokkal és a kirendelt katonaság elleni összecsapásokkal tarkított erőszakhullám végül decemberre hagyott alább.

Forrás:

„Die antisemitischen Unruhen.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 10. 05, 1−2. o.

„A zsidóüldözés.” In: Magyar Polgár, 1882. 10. 07., 4. o.

Moson megyei főispán jelentése a belügyminiszternek, 1882. 10. 09-27. MOL BM K148, 80. csomó, 1882−XIV/D−3483

Moson megyei főispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1882. 11. 17. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D1−3842

Moson megyei főispán felterjesztése a Belügyminisztériumhoz, 1882. 12. 09. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D1−4024

„Judenkrawalle im Wieselburger Komitat.” In: Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1882. 10. 30., 1−2. o.

„Zu den Judenkrawallen im Wieselburger Komitate.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 11. 02., 3. o.

Moson megyei főispán és kormánybiztos felhívása Moson megye lakosságához, 1882. 11. 09. MOL BM K148, 80. csomó, 1882−XIVD−3483