Digitális Konfliktus Adatbázis

A litvániai Kaunasban (németül Kauen, oroszul Kovnó, lengyelül Kowno) az SS 1943 nyarán állított fel új koncentrációs tábort. A KL Kauen hivatalosan hivatalosan szeptember 15-én kezdte meg működését a korábbi gettó területén. A városban 1941-ben élő 35-40 ezer zsidó nagyobb részét eddigre már kivégezték. A 15 ezer túlélő mellett az SS több ezer cseh, lengyel, észt zsidót deportált Kauenbe és a környékén felállított kisebb altáborokba. 1944 nyarán a lettországi Riga-Kaiserwald táborkomplexumból 700-1000 magyar zsidó is érkezett. Szinte valamennyien olyan nők voltak, akik Auschwitz-Birkenauból kerültek a Baltikumba.

Kauent és nyolc altáborát Wilhelm Göcke SS-alezredes vezette. Az őrség ukrán, lett és német SS-ekből állt. A foglyok a náci hadiipar üzemeiben végeztek kényszermunkát, vagy a fakitermelésben robotoltak. Gyakoriak voltak a kivégzések, az őrök sok rabot vertek agyon, mások az éhségnek és a tífuszjárványnak estek áldozatul. A munkaképteleneket időről-időre elszállították és megölték.

1944 júliusában a Vörös Hadsereg közeledése miatt Kauent és altáborait kiürítették. Ennek során a nácik mintegy 2000 zsidót megöltek, az épületeket pedig szisztematikusan felrobbantották. További 10 ezer foglyot a stutthofi és a dachaui lágerekbe szállítottak. Pontos adatok hiányában nem tudjuk pontosan, hogy az SS összesen hány embert, és köztük hány magyar állampolgárt ölt meg a kaueni táborrendszerben.