Digitális Konfliktus Adatbázis
Felsőapsa, 1941
Felsőapsáról csaknem ezer zsidót hurcolnak Galíciába a magyar csendőrök 1941 nyarán. Itt nagy részüket német és ukrán egységek meggyilkolják. Néhányan visszaszöknek a faluba. A maradék közösséget az 1942-es újabb razzia és az 1944-es deportálás pusztítja el.
1941 nyaráig Felsőapsán csaknem 1300 izraelita élt. Egy júliusi napon csendőrök szállták meg a falut. Az összes zsidót beidézték az iskolaépületbe és három napon át ellenőrizték a papírjaikat. Mintegy kétharmadukat hontalannak ítélték. Őket előbb Kisbocskóra, majd Kőrösmezőre vitték, majd vonaton az ukrán területen lévő Horodenkába szállították. Innen ukrán milicisták gyalogmenetben kelet felé hajtották a deportáltakat. Többen belehaltak a megpróbáltatásokba mielőtt a menet Tovstébe ért. Itt a helyi zsidó közösség befogadta a száműzötteket, de néhány napon belül őreik ismét elindították őket. Jazovlecben végül kettéválasztották a csoportot: a zsidók egy részét Kamenyec-Podolszkijba vitték, ahol az SS augusztus végén legyilkolta őket. A többiek szétszóródtak Galíciában. Volt, aki valamelyik gettóba került és vagy itt lőtték agyon vagy a belzeci gázkamrában ölték meg. Másoknak sikerült visszaszökni Felsőapsára. 1942 szeptemberében, a zsidó újév ünnepén a csendőrök a zsinagógából hurcolták el azokat, akiknek a papírjait nem találták rendben. Ők is (vagy ismét) Ukrajnába kerültek, ahol valamennyiüket megölték. Ez a második deportálási hullám lényegében felszámolta a hitközséget. A falu maradék zsidóságát 1944 tavaszán a magyar hatóságok előbb Mátészalkára vitték, majd az itt felállított gettóból május 22-án Auschwitz-Birkenauba deportálták.
Források: Kepecs 1993, 194. o.; Frojimovics 2007b, 660-661. o.
Hasonló eseteket itt találsz
A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz
Típus
