Lipcse, 1941


1941 nyarán a magyar szervek a csaknem 550 lipcsei zsidó zömét Galíciába akarják deportálni. A határon felállított kőrösmezei táborból azonban végül visszafordítják őket, mert időközben a kormányzat felfüggeszti a kitoloncolásokat.
Részlet a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság által felvett jegyzőkönyvekből (Forrás: DEGOB-jegyzőkönyvek: 339, MZSL)

Lipcsén az 1941-es népszámlálás 542 izraelitát és négy keresztény vallású, de a zsidótörvények hatálya alá eső személyt regisztrált. Az utóbbiak közül ketten jiddis anyanyelvűek voltak. Nyáron a belügyi hatóságok a lipcsei zsidók zömét hontalannak nyilvánították és Husztra vitték, ahol vagonokba zsúfolták, és – a szerelvény egy teljes napi veszteglése után - a kőrösmezei határállomáson felállított táborba szállították őket. Itt több ezer „hontalan” zsidót gyűjtöttek már össze és kisebb-nagyobb csoportokban áttették őket a megszállt Ukrajna területére. A lipcsei zsidókat az egyik utolsó transzportba osztották be. Indulás előtt azonban az magyar kormányzat az egész deportálási akciót leállította. A lipcseieket visszavitték Husztra, ahonnan hazatérhettek falujukba. A közösség három év múlva pusztult el. 1944. április 17-én a csendőrök ismét összegyűjtötték a zsidókat és előbb az izai gettóba, majd Husztra vitték. Május végén innen deportálták őket az auschwitz-birkenaui haláltáborba.

 

Források: Kepecs 1993, 192-193. o.; Frojimovics 2007b, 687-688. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

antiszemita