Digitális Konfliktus Adatbázis

Április 19-én, alig egy hónappal a vértelen forradalom után, a pesti Múzeum téren ismét tömeg gyűlt össze. A szónokok ezúttal nem a szabadságról beszéltek, hanem a házbérek negyedére csökkentését, és a betelepült zsidók kiűzését követelték. A felheccelt tömeg ezután a Terézvárosba vonult. A zsidó üzleteket és lakásokat szétverték és kifosztották, sok zsidó polgárt a nyílt utcán vertek össze. A pogromot követően kérelmet adtak be a kormányhoz: követelték, hogy az engedély nélkül Pesten „letelepedett zsidók kiparancsoltassanak”, a zsidó nemzetőröktől „pedig fegyvereik elszedettessenek”. A felháborodott Kossuth javasolta, ha kell, ágyúval lőjenek bele az antiszemita csőcselékbe. Minisztertársai leszavazták. Az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos beszéddel igyekezett a tömeg kedélyeit csillapítani, de lehurrogták. A rendet végül a katonaság állította helyre. A kormány gyengeségére jellemző, hogy néhány nap múlva a zsidó nemzetőröket lefegyverezték. A Budapesti Híradó joggal kesergett: „A sors úgy akarta, hogy Magyarország újjászületésének napjai ne jegyeztessenek föl e nemzet könyvébe foltok nélkül: szabadságunk meg van fertőzve, még pedig a legszennyesebb módon.”

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz