Szilágyipp, 1940. szeptember 13-14.


Magyar honvédek Erdélyben, 1940 (Forrás: Fortepan)

A Szilágy megyei községben a magyar-román határkonfliktus súlyos összetűzésekhez vezetett a közösségen belül. A magyar beszámolók szerint a helyi román pap magyarellenes beszédeket tartott. A bécsi döntés hírére a felheccelt románok a helyi magyarok ellen fordultak, akik közül ketten áldozatul estek az erőszaknak. Fontos előzménye volt a tragédiának az is, hogy 1940. szeptember 7-én a bevonuló debreceni „Bocskai István” 11. hajdúezred I. géppuskás századának lőszeres kocsiját a falu közelében baleset érte. A szekéren tárolt hadizsákmányból származó kézigránátok gondatlanság következtében felrobbantak, két katona halálát okozva. 6  A vizsgálat gyorsan tisztázta a körülményeket, de ennek ellenére elterjedt a rémhír, hogy a honvédek egy almáskosárba rejtett pokolgéppel elkövetett román terrorakció áldozatai lettek.7 Az eltelt idő miatt ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Ippen nem pánik okozta reakcióról, hanem tudatos megtorló intézkedésről volt szó.
Szeptember 9-én az ezred menetoszlopát állítólag lövések érték, majd egy el nem távolított akna került az útjukba. Miután a környező erdőségekben rejtőzködő állítólagos fegyveres csoportokról és lövöldözésekről érkeztek hírek, a 32. budapesti gyalogezred állományából Bedő Zsolt főhadnagy parancsnoksága alatt karhatalmi alakulatot küldtek Szilágyippre. Az intézkedő felsőbb parancsnok Vasvári Zoltán alezredes volt. A honvédek jelentésük szerint a községben a szeptember 13-án éjjel kezdődő házkutatások során 18 nem helybeli fegyverest találtak, és „szökési kísérlet” közben kettő kivételével lelőtték őket. A parancsnok (Vasvári) ekkor állítólag a falu felgyújtására adott parancsot, de a nemzetőrök erről lebeszélték, arra hivatkozva, hogy a lakosság 70%-a magyar, és a románok házai elszórtan helyezkednek el. Ezt követően a különítmény tagjai helyi magyar nemzetőrök vezetésével hat egységre oszolva egyenként végigjárták a románok lakta házakat és korra-nemre való tekintet nélkül gyilkolni kezdték az ártatlan civileket. Hajnalig 154 (más adatok szerint 158) román lakost, köztük időseket, nőket és gyermekeket öltek meg. Név szerint 45 áldozatot sikerült azonosítani. A jelentésben fegyveres támadásra hivatkoztak. Egy román lakos a katonák szerint halála előtt beismerte, hogy rálőtt a magyarokra a templomtoronyból, de szervezett akcióra a helyiek részéről nincsenek adatok. A holttesteket másnap egy tömegsírba földelték el az ortodox temetőben, majd az alakulat elhagyta a falut.
Az akcióban egyes magyar adatok szerint részt vett a hungarista Kémeri-Nagy Imre különítménye is. Kémeri-Nagy ellen ezt követően eljárás indult, de ezt 1942 elején bekövetkezett halála megakadályozta. Román források szerint az alakulatot Vasvári Zoltán hadnagy vezette. A 2. gyalogdandár parancsnoksága az ippi és a környékbeli falvakban történt fegyverhasználatokat kivizsgálta és valamennyit jogszerűnek találta.
Illésfalvi 2004, Turlea 1996, Fătu-Muşat 1985, Niciu et al. 1997.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-román-zsidó