Digitális Konfliktus Adatbázis

A Wass grófi család uradalmához tartozó Szolnok-Doboka vármegyei település 1940-ben visszakerült Magyarországhoz. Az új határ közvetlenül a falu határában húzódott. Wass Albert visszaemlékezése szerint 1940. szeptember 10-én a visszavonuló román csapatok kifosztották a kúriát és elhajtották az állatállományt. A két pásztort megölték illetve megsebesítették. A grófi család viszonya korábbi sérelmek miatt a helyi román parasztság egy részével igen feszült volt. A grófokat irredenta összejövetelek miatt több ízben is feljelentették a helyiek a román csendőrségen.
Szeptember 11-én délután bevonultak Vasasszentgotthárdra a magyar csapatok. A nyíregyházi 19. honvéd gyalogezred tisztikarának egyes tagjait a Wass-kúriában szállásolták be. 1940. szeptember 21-én Pakucs (?) hadnagy, a község katonai parancsnoka hét román állampolgárt letartóztatott. Köztük volt egy helyi zsidó kereskedő, Rosenberg Jakab, annak csicsógyörgyfalvai illetőségű sógornői, a község román bírója, annak nevelt lánya és két román gazdalegény. Az iskolaépületben berendezett parancsnokságon kihallgatták, eközben a tanúvallomások szerint bántalmazták is őket a katonák. Rosenberget itt, a többieket Wassék egyik raktárának pincéjében tartották fogva, majd másnap a kereskedőt, a bírót és annak mostohalányát szabadon engedték. A két zsidó lányt és a két román fiatalembert 22-én késő este Cégére kísérték a Schilling-kastélyba, a 19-es gyalogezred parancsnokságának szállására. Szeptember 23-án kora reggel a közeli cégei tó partján kivégezték őket, a katonák magyarázata szerint azért, mert szökni próbáltak. Wass Albert önéletrajzában tiltott határátlépési kísérletet említ.8
Rosenberg Jakab és más tanúk népbírósági vallomásai szerint azonban a gyilkosságnak személyes motivációi voltak és a grófot felbujtóként felelősség terhelte az áldozatok haláláért. Szerinte a katonák a grófi családtól kapták meg a „megbízhatatlan”, kommunista tevékenységgel illetve gazdasági visszaélésekkel (árdrágítás) vádolt helyiek névsorát. A kivégzés pontos körülményei máig tisztázatlanok, csakúgy, mint a grófok esetleges felelőssége. (Lásd még: Omboztelke.)
Forrás: Bár-On–Herskovits 1971, 71-74. o., Vekov 2004, Ungváry 2004.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz