Digitális Konfliktus Adatbázis

A Tisza vonalát október 8-án átlépő Vörös Hadsereg egy német ellenlökés miatt csak 10-én szállta meg a nagyrészt magyarlakta Horgost. A szovjetek a nyomukban érkező partizán alakulatokkal együtt feldúlták a községet, kifosztották a templomot, a plébániát és a zárdát. Azonnal megkezdődött a kollaborációval vádolt magyarok, különösen az 1941-ben alakult népőrség tagjainak letartóztatása. Összeszedték a nyilas párt szimpatizánsait is, valószínűleg a pártrendezvényeknek otthont adó szerb kocsmáros által készített névsor alapján.6 A foglyokat, köztük a 84 éves Virág István plébánost, egy volt zsidó malomtulajdonos házának pincéjébe és melléképületeibe zárták. Itt brutálisan megkínozták, majd november 20-án szögesdróttal összekötözve kihajtották őket a Szabadka felé vezető útra és az ún. Kőlaposon kivégezték őket. A hevenyészve elföldelt tetemeket később a közeli istálló (utóbb az ún. horgosi csárda) épülete mögött temették el. A tettesek feltehetőleg a IV. Vajdasági Rohambrigád Petar Relić-Čedo parancsnoksága alatt álló századához tartoztak. Jugoszláv állambiztonsági iratok alapján 40 embert végeztek ki.
Forró Lajos helytörténeti kutatásai során eddig 63 horgosi és 13 környékbeli (köztük öt királyhalmi) áldozatot azonosított név szerint, de valószínűsíti, hogy a teljes szám ennél nagyobb lehet. Az áldozatoknak 2004-ben a falusiak a temetőben emlékművet állítottak.
Forrás: Nagygyörgy Zoltán: Kőlapos, a horgosi magyarok Golgotája. In: Aracs, XI. évf. 4. sz. 2011. december 20. 24-25. o., Forró Lajos: Horgos, 1944. In: Aracs, XI. évf. 4. sz. 2011. december 20. 26-28. o., Mészáros 1995, 62-64. o., Matuska 1991., Kasaš 1996, 166. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz