Digitális Konfliktus Adatbázis

A sajkásvidéken 1942-ben elkövetett vérengzések miatt a falu lakóit a zsablyaiakhoz és csurogiakhoz hasonlóan kollektívan büntették meg. A bevonulás után a helyi magyar férfiakat a községházára hurcolták, majd innen vitték őket kivégezni 1944. október 23-án. Ekkor 45 embert lőttek tömegsírba, köztük volt Köves István plébános és két szerb, akiknek magyar felesége volt. A plébánoson állítólag ezért álltak bosszút, mert a magyar megszállás alatt szerb és zsidó családokat jelentett fel. Magyar területre menekült, de a partizánok visszahozták és (női alkalmazottjával és édesanyjával együtt) kegyetlen kínzások után kivégezték.
1945. március 18-án (más adat szerint április 28-án?) a mintegy ötszáz fős magyar lakosságot (a vegyes házasságban élők kivételével) teljes egészében kitelepítették, állítólag helyi szerb lakosok követelésére. Minden ingó és ingatlan vagyonukat elrabolták. A templomot lerombolták, a temetőt beszántották.
A táborban elpusztultakkal, köztük 11 csecsemővel és kisgyermekkel együtt, eddig 68 mozsori áldozatot sikerült azonosítani. Cseres Tibor 72 áldozatról tud.
Forrás: Teleki 1999, 147-153.o., Kasaš 1996, 169. o., Mészáros 1995, 115-116. o., Cseres 1991, 211. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz