Digitális Konfliktus Adatbázis

Helyi magyar férfiak egy csoportját jugoszláv partizánok 1944. október 6-7 körül a közeli Écskára vitték, ahol a községháza pincéjébe zárták őket. Azzal vádolták a foglyokat, hogy a Bácskában részt vettek a szerbek elleni vérengzésekben. Az értelmi szerző és végrehajtó visszaemlékezések szerint egy helyi szerb volt. A muzslai tanítót és öt földművest halálra kínozták. A holttesteket az écskai téglagyár gödreiben ásták el, onnan később titokban vitték és temették el a hozzátartozók. A többieket is falhoz állították, de a kivégzést egy odaérkező szerb tiszt megakadályozta. A túlélőket Nagybecskerekre, a Szentmihályi úti lágerba kísérték, ahol háromszáz embert tartottak fogva, közülük többeket súlyosan bántalmaztak. 1944. december 13-án bocsátották őket szabadon. A holttá nyilvánítások alapján valószínűsíthető, hogy a táborban további nyolc muzslyai halt meg.
Forrás: Sörös Antal visszaemlékezése, Vajdaság 1944-1945.; Matuska 1991, 335-338. o., Mészáros 2000, 32-34. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz