Szenttamás, 1944. október 23-tól


A községben 1944. október 23-án alakult meg a Népfelszabadító Bizottság. Utasítására gyűjtőládákat helyeztek el a faluban, ahová százával dobták be a helyi szerbek (gyakorta névtelen) feljelentéseiket. Ezek alapján száznál is több helyi magyart vádoltak meg háborús bűncselekményekkel, köztük volt nemzetőröket, a DMKSZ és a nyilas párt tagjait. A délszláv fegyveresek az elkövetkező hetekben több mint ötszáz magyar férfit és nőt, a helyi magyarság egytizedét szedték össze. Az áldozatokat egy helyi szerbekből, köztük az 1941-ben megöltek családtagjaiból álló „vésztörvényszék” ítélte el.
Ezt megelőzően válogatott kínzásokkal vallatták áldozataikat. Az egyik legkegyetlenebb a visszaemlékezések szerint Mara Debeljački partizán nő volt. A magyar asszonyokat nyilvánosan megalázták, levetkőztették, vizes kötélvéggel ütlegelték, harapófogóval csípdesték, gyakran megcsonkították. Volt olyan is, akit felgyújtottak és súlyos égési sérüléseibe belehalt. A katonaköteles korú férfiak zömét, de számos nőt és gyermeket is kivégeztek. A községházáról éjjelente a szerb temető árkához vitték az áldozatokat, ahol velük ásatott tömegsírokba (négy nagy és hat kisebb) lőtték őket. A község számos más pontján és a határban is történtek gyilkosságok. A vérfürdőnek a Szenttamásra érkező szovjetek (egyes visszaemlékezők elbeszélése szerint maga Tolbuhin marsall) vetettek véget. Ezt követően is folytatódtak az eljárások, de nem született több halálos ítélet. A túlélők jó része elmenekült a községből és jórséz éjjel, titokban menekülve igyekezett átjutni magyar területre, főkétn Bácsalmásra. Az ott maradt magyar asszonyokat és leányokat fehér karszalaggal mezőgazdasági kényszermunkára hajtották el, ahol alig kaptak enni és gyakran megverték őket.
Pintér József helytörténész a magyar és német áldozatok számát legalább 960, legfeljebb 1290 főre teszi, az eddig általa azonosított áldozatok létszáma 669 fő. A kivégzett háborús bűnösökről 1944-45-ben készült jugoszláv összesítésben 118 szenttamási név szerepel.
Forrás: Cseres 1991, Matuska 1991, Mészáros 1995, 162-167. o., Kasaš 1996, 171. o., Pintér 2004, Pintér József: Szennyes diadal.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

szerb-magyar