Tiszaistvánfalva, 1944-1946


A falu német ajkú lakosai 1944 őszén nagyrészt elmenekültek, a szerb hatóságok az üresen álló házakban szögesdróttal bekerített gyűjtőtábort alakítottak ki, eredetileg az Újvidék környékéről kiutasított németek számára. A tábor 1944. december 3-tól 1946 április 15-ig működött. Ide zsúfolták be a Sajkásvidékről 1945 január végén kiűzött magyarokat. (A tábor történetéről részletesebben lásd: Csorba 2011, különösen 7-35. o.)
Csurog, Zsablya és Mozsor teljes megmaradt magyar lakossága, de sokan kerültek ide Magyarkanizsáról, Temerinből, Újvidékről és kisebb környező falvakból is. (Bank-Cs. Kiss 2011, 24-27. o. Szobánként 20-25 személyt helyzetek el (Teleki 1996). A faluban kialakított gyűjtőtáborba a jugoszláv hatóságok adatai szerint összesen 3632 magyar került (Mészáros). A tábor fennállása alatt a halotti anyakönyvek alapján 6429 fogoly pusztult el, köztük csaknem ezer gyermek. Teleki Júlia kutatásai szerint a sajkásvidéki (csurogi, mozsori, zsablyai) magyarok közül 70 felnőtt és 65 gyermek pusztult el a járeki táborban a kegyetlen bánásmód következtében. (Teleki 2010) Csorba Béla a tábor halotti anyakönyveire alapozott kutatásai szerint a gyermekáldozatok száma ennél is magasabb, ő 87 magyar gyermek haláláról ír.9 Az eddig ismert áldozatok teljes száma 163 fő.
Forrás: Mészáros 1995, 117-123. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

szerb-magyar