Konfliktustérképek

A harc nélkül feladott városba 1944. október 8-án reggel vonultak be a Vörös Hadsereg egységei. Ezt követően megalakultak a helyi néphatalmi szervek és az átalakulás kezdetben békésen folyt. A szervező munkába bevonták a baloldali érzelmű magyarokat is, köztük Mészáros Károlyt, akit városparancsnok-helyettesnek neveztek ki. Kétnyelvű hirdetményeket adtak ki. Október 14-én megérkezett a jugoszláv partizánhadsereg VIII. Vajdasági Brigádja, de a katonai közigazgatás bevezetéséig nem követtek el atrocitásokat. 1944. október 23-án újjáalakították a helyi Népfelszabadító Bizottságot, ezúttal a magyar tagok teljes kizárásával. A magyar nyelv nyilvános használatát betiltották, létrehozták a háborús bűnöket kivizsgáló albizottságot és megkezdődött a háborús bűnökkel vádolt polgárok letartóztatása.
1944. október második felében az OZNA helyiek feljelentései alapján 80-90 helyit, főként magyart tartóztatott le. 1944. november 9-én éjjel 65 embert (köztük két németet és egy oroszt) kettesével összedrótozva a Tisza partra hurcoltak, ahol az árvízvédelmi árok szélére fektették és egyesével agyonlőtték őket.11 A holttesteket hevenyészve elföldelték. Közülük néhányat a következő napokban a hozzátartozók a temetőben jeltelen sírokban temették el. Ezt követően is történtek szórványos letartóztatások és kivégzések. Visszaemlékezések szerint egy szakasz magyar honvédet is kivégeztek itt a partizánok. A tizenharmadik vajdasági brigád első zászlóaljának emberei elrejtett fegyverek után kutatva számos lakást feldúltak és kifosztottak. A fizikai bántalmazás és a nemi erőszak mindennapos jelenség volt. Szloboda János legújabb kutatásai szerint a Zentán 1944 őszén megölt vagy eltűnt magyar áldozatok teljes száma 124 fő.
Forrás: Szloboda 1997, 18-328. o., Burány 1968, Molnár 2010., Mészáros 1995, 71-79. o., Pejin 1996, 65. o., Kasaš 165-166. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz