Sajkásgyörgye, 1942. január eleje


Utcán heverő holttest (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum/87.822)

A magyar karhatalom 1942. január 4-én vonult be kicsiny, alig hatszáz lelkes sajkásvidéki faluba. A községházán tartott éjjeli tárgyalásokon a község vezetői, köztük Zaka Peštalić jegyző, Franja Epert német származású tanító meggyőzték a magyar parancsnokot, hogy Sajkásgyörgyén nincs szükség razziára. Golubović feltételezése szerint azonban a magyar és ruszin polgárokból alakult „igazoló bizottság” egyes tagjainak jelentései nyomán január 9-én a csendőrség és hadsereg újra körülzárta a falut. A község vezetőit és valamennyi szerb és “megbízhatatlan” rutén tisztviselőt letartóztatták. A katonai és csendőri járőröket helyi magyarok és megbízható rutének kísérték. A letartóztatások néhány napig folytak. Az elfogott lakosokat a szerb iskola épületébe zárták be, ahol kihallgatták és kínozták őket. A foglyokat ezután teherautókon és szánkókon a Tiszához vitték, ahol megölték őket. Az áldozatok házait kifosztották, lerombolták.
A falu lakosságának jelentős részét legyilkolták, magyar jelentések szerint 210, szerb adatok szerint 223 embert. Veljić a rokonok visszaemlékezései és tanúvallomások alapján az áldozatok számát legalább 347 főre teszi. Az áldozatok körülbelül fele volt csak katonakorú férfi, köztük az ortodox esperes, Peštalić jegyző, Epert tanító és a helyi értelmiség java (orvos, pap, gyógyszerészek, hivatalnokok, tanárok, diákok). Számos nőt, kisgyermeket és idős embert is megöltek. A falu gyakorlatilag teljes zsidó közösségét (magyar adatok szerint 29, a szerbek szerint 22 főt) kiirtották. Súlyos veszteséget szenvedett a helyi rutén közösség is, amelynek 27 tagja esett áldozatul.
Forrás: Saopštenja o zločinima okupatora i njihovih pomagaća u Vojvodini 1941-1944., Novi Sad, 1946, 129-131.o, Golubović, 1992, 77-78.o., Zločini okupatora, 143-146.o., Aleksandar Veljić, Mikloš Horti - Nekažnjeni zločinac, Beograd, 2009., 104.o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-szerb-zsidó