Digitális Konfliktus Adatbázis

A honvédség bevonulását megelőzően tűzharc tört ki a faluban egy jugoszláv vöröskeresztes katonai gépkocsi utasai és helyi magyar nemzetőrök között. A Csillag kocsmánál felállított ellenőrzőpontnál előbbiek állítólag gránátot akartak dobni a civil fegyveresekre, akik sortüzet adtak a kocsira. Két jugoszláv katonatiszt meghalt, egy ápolónő megsebesült. Másnap hajnalban bevonultak a településre a magyar csapatok. Április 21-én a katonai közigazgatás rendelete nyomán kitelepítették a szomszédos szőregi és Staro Đurđevo-i szerb telepek lakóit, összesen 870 embert. Az 1923 óta használt pravoszláv temetőt feldúlták, majd felszántották. A telepes falvak létesítményeit és a pravoszláv parókiát kifosztották.
Ezután sor került a helyi zsidókra is. 1940-ben még 63 zsidó élt a faluban. 1941. április 25-én 17 családot (más adat szerint 14 családot, összesen 37 fővel) internált a csendőrparancsnokság. Ez az intézkedés még az önkényesen kiadott katonai intézkedés szerint is törvénytelen volt, hiszen a helyi közösség szinte kivétel nélkül a 19. században letelepült „őslakosokból” állt. A németek megszállta területre tették át őket, többségében Mačvában húzódtak meg, ahonnan sokan 1941 őszén az üldöztetések elől visszaszöktek Magyarországra. Az 1941-es népszámlálás 43 zsidót talált itt, akik szinte valamennyien áldozatul estek a 1942 januárjában végrehajtott „partizánvadász” razziának.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz