Topolya, 1941. április 12.


Magyar honvédek Délvidéken- 1941 (Forrás: Fortepan/Konok Tamás id.)

A magyar hadsereg 1941. április 12-én vonult be a községbe Szabadka felől. Már aznap megkezdődött a tömeges letartóztatás a helyi magyar nemzetőrök segítségével. A megszállás másnapján a hadsereg összegyűjtötte a korábban bevándorolt szerb telepeseket. A környékbeli (nem tisztázott mértékű) fegyveres ellenállás miatt a katonák géppuskákkal és ágyúkkal lőtték a délszláv lakosok házait. A telepek lakói közül szerb adatok szerint 129, magyar adatok szerint 70 ember esett áldozatul, köztük nők és gyerekek is.5 Öt zsidó lakost is megöltek. Százakat letartóztattak, a házakat kifosztották. Mindhárom szerb telepes kolóniát (Radivojević, Hadžićevo, Bački Sololac) felszámolták a magyar hatóságok 1941. május-június folyamán. Lakóikat volt jugoszláv területen létesített ideiglenes (Zombor, Apatin, Szabadka) vagy magyarországi internálótáborokba (Baja, Barcs, Nagykanizsa, Sárvár) küldték. A nélkülözések miatt sokan odavesztek. Házaikba erdélyi magyar telepeseket költöztettek. Májusban Topolyáról a magyar hatóságok „nemzeti szempontból kifogás alá eső viselkedésük kivizsgálása céljából” 110 zsidót is internáltak.6
1941. május 19. és 1944. október 6 között a községben internálótábor működött (a 101-es sz. Mozgó, Gyűjtő és Elosztó Tábor), ahol összesen hatezer ember raboskodott, köztük szerbek, zsidók, cigányok és baloldali érzelműek.
Forrás: Mészáros 1995, 174-175. o., Végső 2007, Saopštenja o zločinima okupatora i njihovih pomagaća u Vojvodini 1941-1944., Novi Sad, 1946, 18. és 40.o., Golubović, 1992, 147.o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-szerb-zsidó