Zenta, 1941. április 13


Magyar honvédek Délvidéken- 1941 (Forrás: Fortepan/Konok Tamás id.)

A honvédség 1941. április 13-án szállta meg a várost. Ezután lövöldözés kezdődött, a szórványos ellenállásra válaszul a honvédség tűz alá vette a szerbek házait. Ezután a nemzetőrséggel együttműködve megkezdték a letartóztatásokat. Több száz szerbet elfogtak, sokakat megvertek és megkínoztak. Számos embert a Tisza-parta vittek és belelőtték őket a folyóba. A horgosi és más környező szerb telepek lakóit elűzték, eközben többeket súlyosan bántalmaztak. 16 férfit agyonlőttek.12 A többieket a zentai, majd a sárvári internáló táborba hurcolták. A zentai kolónia lakóit Begecsre (Begeč) deportálták, ahol három csoportra osztották őket. Egy részüket Szerbiába űzték át, a másik részüket Újvidékre a repülőtérre vitték kényzsermunkára, a többieket különböző internálótáborokba terelték (Szabadka – Palicsi út, Topolya, Bácska Palánka).
Ezekben a napokban szerb források alapján összesen 53 (67) helyi lakost öltek meg. Egy feldolgozás 484 áldozatot említ, ez minden bizonnyal túlzó adat. 13
Itt élt a Délvidék egyik legnagyobb zsidó közössége, amely a magyar megszállás idején több mint 1500 főt számlált. A bevonuláskor történt atrocitások során egy zsidót megöltek. 1941. április 18-án valamennyi zsidó lakost igazoltatták, közülük 150-200 főt Óbecsére vittek. Kihallgatásuk után a bánsági születésűeket áttették a németek által megszállt területre. A megmaradt közösséget is sorozatos hatósági zaklatások és megaláztatások érték. 1941. április 22-én a hitközség nagy összegű „adományt” fizetett a városparancsnokság részére. Április 30-án egy feljelentés nyomán a rendőrség a zsinagóga udvarán megverte a hitközség elnökét, majd letartóztatták. A zsidó férfiakat arra kényszerítették, hogy seperjék fel a városháza előtti teret és árnyékszékeket tisztítsanak. Az összegyűlt csőcselék szidalmazta és bántalmazta őket. 1941 novemberében felszámolták a helyi kommunista sejtet. Öt zsidót és egy magyart kivégeztek a laktanyában. Napirenden volt a zsidók, különösen a jellegzetes viseletű ortodoxok gúnyolása, bántalmazása.
Forrás: Pejin 2003, 232-241. o., Saopštenja o zločinima okupatora i njihovih pomagaća u Vojvodini 1941-1944., Novi Sad, 1946, 41-45. o., Jovan Pejin, Srbi i Mađari : velikomađarski san genocid i "genocid". Kikinda, 1996., 30. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-szerb-zsidó