Digitális Konfliktus Adatbázis

1941. április 14-én a városba két nappal korábban bevonult honvédekre egy kis létszámú csetnik fegyveres csapat tüzet nyitott. A tényleges veszély nem volt jelentős, de a pánikszerűen lövöldöző csapatok miatt óriási káosz alakult ki, a magyar katonák gyakran saját bajtársaikra tüzeltek. A támadók pontos kilétére nem derült fény. Szerbek visszaemlékezése szerint az akció téves információn alapult, amely szerint az egyik utcában a csetnikek a katonákra lőttek. A felelős parancsnokokat később felelősségre vonták és leváltották. Másnap megkezdődött a „gyanús elemek” összefogdosása. A szerb és zsidó lakosok házait a legbrutálisabb módon kutatták át, amelynek során sokakat megöltek. Több száz civilt tartóztattak le. Az elfogott emberek egy részét a városháza és a bíróság épülete előtt legéppuskázták. Az elfogottak házait kifosztották.
A háborús bűnöket kivizsgáló vajdasági bizottság adatai szerint összesen 67 embert végeztek ki, köztük gyerekeket és nőket is. Közülük egy háború utáni összesítés 44 embert azonosított név szerint. Elrettentésül a holttesteket helyenként otthagyták az utcákon. Jovan Pejin szerb szerző 300 áldozatról tud. Szendrey Ágoston tábornok, a város katonai parancsnoka ötmillió pengős sarcot vetett ki a helyi zsidókra, amiért lojálisak voltak a jugoszláv államhoz.
Forrás: Sajti 2004, 179. o., Sajti 1987, 258. o., Mészáros 1995, 187-188. o. Saopštenja o zločinima okupatora i njihovih pomagaća u Vojvodini 1941-1944., Novi Sad, 1946, 14-15.o., Jovan Pejin, Srbi i Mađari : velikomađarski san genocid i "genocid". Kikinda, 1996., 28-30. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz