Tiszaeszlár, 1882. április 1.


A leghíresebb vérvád
A tiszaeszlári per korabeli ábrázolása (Forrás: MZSL)

1882. április 1-jén Tiszaeszláron eltűnt egy 14 éves keresztény cselédlány. Hamar lábra kapott a pletyka, hogy Solymosi Esztert a zsidók ölték meg, hogy vérét vegyék húsvéti szertartásaikhoz. A gyanúsítottak ellen a helyi hatóságok nyomozást is indítottak. Az antiszemiták elérkezettnek látták az időt egy frontális támadásra. Istóczy és képviselőtársa, Onódy Géza több uszító parlamenti beszédet is tartott az „átkos viperafajzat” ellen. Zsidóellenes röplapok, gúnyrajzok lepték el az országot, az antiszemita sajtótermékek (főleg a Függetlenség) virágkorukat élték. A Drezdában 1882 szeptemberében megtartott nemzetközi antiszemita kongresszus sztárja Istóczy és Onódy voltak. A tanácskozáson kifüggesztették Solymosi Eszter képét, és a magyarok tiszteletére elénekelték a Rákóczi indulót.

Mindkét fél igen magas emelte a tétet. Istóczyék egyik lapja, a 12 Röpirat így fogalmazott: „A tiszaeszlári kis magyar leánynak, Solymosi Eszternek zsidó által láb alól való eltétele nemcsak nálunk, hanem az egész művelt világban iszonyú szenzációt keltett, úgyannyira … hogy a zsidóságnak nem lesz többé maradása a civilizált nemzetek között”. Az antiszemiták logikája szerint tehát ha bebizonyosodik, hogy az eszlári zsidók ölték meg Esztert, a világ összes zsidója bűnös és mindegyiküket el kell távolítani a „civilizált nemzetek közül”. A vádlottak neves védője, a liberális ügyvéd és parlamenti képviselő, Eötvös Károly sem csupán a pert akarta megnyerni: „Végre is az igazságot győzelemre vinni, a felekezeti gyülölködést megszüntetni s a tömegeket lecsillapítani: ez volt a cél”.

A per nagy nemzetközi visszhangot kapott. A külföldi sajtó hosszan és részletesen tárgyalta az eseményeket. A médiaérdeklődés hatására jellemző, hogy egy szerző szerint az 1884-es nyizsnyij novgorodi pogrom kirobbanásában egy helyi vérvádas ügy mellett szerepet játszottak a helyi lapok Tiszaeszlárról beszámoló cikkei is.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy elszabadult az erőszak. Eközben folytak a tiszaeszlári per előkészületei. A tárgyalás végül 1883. június 19. és augusztus 3. között zajlott a nyíregyházi törvényszéken. Eötvös és csapata briliáns ügyvédi munkával tételesen zúzta szét a vádakat. A zsidókat felmentették. Ez azonban nem csendesítette le a zsidóellenes erőszakot. Sőt: a tavasszal és nyáron is folyamatos zavargások csak most lángoltak fel igazán és a következő egy évben országszerte több mint 100 helyen támadtak zsidókra vagy tulajdonukra.

Forrás: A tiszaeszlári vérvádperről lásd a kérdés alapművét (Eötvös 1904) és a legfrissebb, legalaposabb feldolgozást (Kövér 2011). Képviselőházi Napló 1881, VI/61. o. Kubinszky 1976, 95. o. Kövér 2011, 691. o. Eötvös 1904, II/95. o. Klier-Lambroza 1992, 42. o.

 

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

antiszemita