Nagyvárad, 1883. április 29.


Gyermekrablási vádból népfelkelési szervezkedés
A nagyváradi zsinagóga utcája (Forrás: MZSL)

1882. április 29-én, pészach utolsó napján Kovács Károly nagyváradi lakos értesítette a helyiség görög katolikus papját, hogy tízéves kisfia eltűnt otthonról, és meggyőződése szerint a fiút a zsidók ölték meg a húsvéti szertartásukhoz szükséges keresztény vér miatt. Ezen kívül felszólította a papot, hogy veresse félre a harangot a népfelkelés jeleként, az egyházfi azonban kiutasította őt a házából. Kovács azonban éjszaka fellármázta a helyieket, hogy azonnal bosszulják meg a gyermek halálát. A lakosság egy része valóban fenyegetően lépett fel a zsidók ellen, akikkel addig békességben éltek, és csak a csendőrség gyors beavatkozásának köszönhetően nem került sor vérontásra. Kovácsot letartóztatták és átadták az élesdi szolgabíróságnak, de másnap már el is engedték. Nemsokára előkerült az eltűntnek hitt fiú is, aki elmesélte, hogy egy megriadt bivalyt követve került a közeli erdőbe, ahol aztán eltévedt.

 

Forrás: „Tisza-Eszlár is Nagy-Várad.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 05. 08., 4. o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

antiszemita