Digitális Konfliktus Adatbázis

Kecskeméten október 26-án délelőtt gyári munkások kezdeményeztek tüntetést, miután munkahelyükön eltávolították az önkényuralmi jelképeket. A megyei pártbizottság – amely Kecskeméten általában is a politikai megoldást támogatta a megmozdulás erőszakos letörésével szemben – még a tüntetők oda érkezése előtt levetette épületéről a vörös csillagot és a népköztársasági címert. Vági Lajos honvéd alezredes egy raj élén próbálta feloszlatni a tüntetést, de az emberek ellenálltak, sőt támadólag léptek fel vele szemben, mire elmenekült. Védelmében katonái riasztó lövéseket adtak le, senki sem sebesült meg. Vági a tiszti klubba menekült, mire üldözői kövekkel dobálták meg az épületet. Gyurkó Lajos vezérőrnagy, a Kecskemétre települt III. hadtest parancsnoka, értesült a történtekről, de mivel Daczó József megyei párttitkár határozottan megtiltotta a fegyverhasználatot, nem küldött ki katonákat a megmozdulás feloszlatására.

A tüntetők a tiszti klubtól a megyei főosztály elé vonultak, arról az államvédelem megyei parancsnokának egyetértésével távolították el a vörös csillagot. Amikor azonban egy csoport megpróbált behatolni az épületbe, onnan egy géppisztolysorozatot adtak le, mire a tömeg odébbállt. Sebesülés itt sem történt. A tüntetők a szovjet emlékműhöz vonultak, amelynek védelmére Gyurkó katonákat küldött ki, de azok a megyei párttitkár határozott tiltása miatt nem léptek fel az emlékműromboló tüntetőkkel szemben. Hozzávetőleg az emlékmű ledöntésével egy időben Daczó megyei párttitkártól Dallos Ferenc, a megyei tanács elnöke vette át az irányítást, aki Gyurkót a megmozdulás fegyveres felszámolására utasította.

A szovjet emlékműtől a tüntetők a megyei börtön elé vonultak, követelve a politikai foglyok elengedését. Az erről folyó tárgyalás közben elmérgesedett a helyzet, mire a tüntetők betörve a kapukat erőszakkal hatoltak be: a fegyőrök és a védelmükre kirendelt katonák fegyvereiket hátrahagyva elmenekültek. Az összes rabot szabadon engedték. A börtön elfoglalásával egy időben egy másik csoport a városi kapitányság elé gyűlt: átadták pontjaikat, és fegyvert követeltek. A rendőrség fegyvert nem adott, de ígéretet tett arra, hogy felfegyvereznek civileket, akiket bevonnak a rend fenntartásába. A tüntetők ezzel nem elégedtek meg, behatoltak a kapitányságra, és megszerezték a fegyverek egy részét. A rendőrség felmentésére küldött katonai egység Gyurkó parancsára levegőbe leadott ágyúlövésekkel oszlatta fel a tüntetést. Ekkor már a város központjában a tüntetőkre lőttek: az ottani sortűznek öt halálos és tizenkilenc sebesült áldozata volt.

Mivel – elsősorban a börtönnél és a rendőrségnél – többen fegyverhez jutottak, a tüntetés résztvevőiből több fegyveres csoport alakult: szórványos fegyveres harc kezdődött, amelyben egy katona is életét vesztette.

A harcok másnap is folytatódtak, Gyurkó páncélosokat és repülőgépeket is bevetett a felkelők ellen: repülőgépről géppuskáztatta a város azon részeit, ahol ellenállást gyanított. Mindeközben folytatódott a forradalom önszerveződése: sorra alakultak forradalmi szervezetek a város üzemeiben és más munkahelyein.

Forrás: Germuska Pál – Lux Zoltán – Szakolczai Attila: 1956. A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. CD-ROM. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. Orgoványi István – Tóth Ágnes: Bács – Kiskun megye. In Szakolczai Attila – Á. Varga László: A vidék forradalma, 1956. I. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 41–44.

Tóth Ágnes (szerk.): 1956 Bács–Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, Bács–Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2000. 17–31.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz