Digitális Konfliktus Adatbázis

Szegeden már október 24-én hajnalban intézkedtek a fegyveres erők megerősítéséről, a funkcionáriusok és a megbízható párttagok felfegyverzéséről, a középületek fegyveres védelmének megerősítéséről. A következő napokban különböző katonai egységeket Szegedre rendelve tovább erősítették a kommunista diktatúra fegyveres védelmét, október 26-án pedig katonai közigazgatás alá rendelték a várost. Szesztilalmat, délután öttől reggel hatig tartó kijárási tilalmat rendeltek el, és megtiltották a három főnél nagyobb csoportosulásokat. Halász Gyula főhadnagy, a város katonai parancsnoka röplapokon és a helyi sajtóban jelentette be, hogy katonái figyelmeztetés nélkül tüzet fognak nyitni minden három főnél nagyobb csoportosulásra. Fegyveres járőrök szállták meg a hidakat és a fontosabb közlekedési csomópontokat.

A fegyveres erő koncentrálása ellenére október 23-tól kezdve minden nap tüntettek a városban. Október 24-én a Csillagbörtön és a Petőfi laktanya közelében tüntetőket riasztó lövésekkel és a tűzoltóság segítségével távolították el, de ennél nagyobb erőszakra október 26-ig nem került sor a demonstrálókkal szemben. Sőt, október 25-én este a tüntetők és a kommunista diktatúra képviselői közösen állítottak fel egy ideiglenes forradalmi bizottságot, szólították fel a gyárakat és más munkahelyeket munkás- és forradalmi tanácsok alakítására, hogy másnap azok alakítsák meg a város forradalmi tanácsát: Szeged Város Forradalmi Bizottságát. A megállapodást bejelentették a tüntetőknek.

Október 26-án azonban forradalmi bizottság alakulása helyett a katonai közigazgatás bevezetése következett, ami ellen tüntetéssel akart tiltakozni a város lakossága. A katonai közigazgatás parancsnoksága próbálta lebeszélni a különböző vállalatok és intézmények dolgozóit a kivonulásról, majd amikor ez eredménytelen volt, közölték, hogy nem lépnek fel fegyverrel a demonstrálókkal szemben, amennyiben azok elkerülik a kordonnal lezárt Széchenyi teret, és nem támadják a szovjet csapatokat. Közölték azt is, hogy amennyiben behatolnak a lezárt területre, figyelmeztetés nélkül lőni fognak.

A délelőtt tíz órakor kezdődő demonstráció vezetését vállaló ideiglenes forradalmi bizottmány azonban nem tudta távol tartani a tüntetőket a Széchenyi tértől. Az oda tartó tömeget a katonák figyelmeztető lövések leadásával próbálták megállítani: gellert kapott lövedékektől életét vesztette egy fiatal munkás, tizenhatan pedig megsebesültek. A fegyveres erőszak hírére szinte minden üzem sztrájkba lépett.

Forrás: Germuska Pál – Lux Zoltán – Szakolczai Attila: 1956. A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. CD-ROM. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. Farkas Csaba: Csongrád megye In Szakolczai Attila – Á. Varga László: A vidék forradalma, 1956. I. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 206–210.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz