Digitális Konfliktus Adatbázis

Kalocsán október 26-án délután került sor az első nagyobb tüntetésre: megkoszorúzták az első világháborús emlékművet, majd le akarták dönteni a szovjet emlékművet, amit azonban a tanács elnökhelyettese meg tudott akadályozni, csak a vörös csillagot vették le róla.

Este a város vezetőinek kezdeményezésére, de tüntetők jelenlétében alakítottak forradalmi munkástanácsot a tanácsházán. A gyűlést a népfront helyi elnöke vezette, a tanácsnak zömmel addig is funkcióban volt káderek, valamint rendőr- és katonatisztek lettek a tagjai. Este ötszáz felkelő (köztük több fegyveres katona) érkezett Bajáról. Velük egyesültek a kalocsai tüntetők, és ledöntötték a szovjet emlékművet. A Bajáról érkezettek egy része behatolt a tanácsházára, és ott a forradalmi tanács újjáválasztását, valamint a női börtönben őrzött politikai rabok (köztük bajaiak) szabadon engedését követelte. A tanácsi vezetők beleegyeztek az új választásba. Közben tüntető csoportok vonultak a katonai repülőtérhez, a laktanyához és a börtönhöz, de október 26-án még egyik helyen sem került sor összetűzésre.

Október 27-én reggel az előző nap felállított, forradalminak mondott munkástanács szervezésében tartott gyűlésen újjáválasztották a forradalmi tanácsot. Délelőtt mind többen gyűltek a női börtön elé, követelve a politikai foglyok szabadon engedését. Miután ez megtörtént, a tömeg az összes rab szabadon engedését kezdte követelni. Lecsendesítésükre civil ruhás, fegyvertelen tisztek mentek a tömegbe, az akció azonban nem hozott eredményt, sőt, a tisztek közül néhányat súlyosan bántalmaztak, a tömeg feloszlatására kivezényelt katonai egység pedig megtagadta a tűzparancs végrehajtását. Az ezt követően oda érkező másik katonai egység levegőbe lőtt riasztó lövésekkel feloszlatta a tüntetést. A riasztó lövéseket követően a börtönben lévő fegyőrök és katonák a tömegbe lőttek: egy vagy két tüntető meghalt, öten vagy hatan megsebesültek. A rend helyreállítása érdekében a helyőrségparancsnok este hattól reggel hétig tartó kijárási tilalmat rendelt el.

Forrás: Germuska Pál – Lux Zoltán – Szakolczai Attila: 1956. A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. CD-ROM. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. Orgoványi István – Tóth Ágnes: Bács–Kiskun megye. In Szakolczai Attila – Á. Varga László: A vidék forradalma, 1956. I. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 39–44. Tóth Ágnes (szerk.): 1956 Bács–Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. Kecskemét, Bács–Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 2000. 487–493.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz