Vác (Pest megye), 1956. október 27.


Miután kiszabadultak a rabok az országos börtönből, ismeretlenek tüzet nyitottak a rabok szabadulását ünneplő tömegre.

Október 27-e reggeléig a Váci Országos Börtön vezetősége több lépést tett annak érdekében, hogy csökkentse az összetűzés esélyét mind a szabadulni akaró rabokkal, mind a börtön előtt a foglyok szabadításáért tüntetőkkel, de elutasította az október 26-án megválasztott városvezetés kérését, hogy engedje szabadon a politikai elítélteket. A fegyőrök és a belső karhatalmisták sapkáján a vörös csillagokat kokárdára cserélték; a külső őrségben fegyőrök váltották fel a karhatalmistákat, utóbbiakat átöltöztették szürke büntetés-végrehajtási egyenruhába. Miután egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az elítéltek kitörésre készülnek, a parancsnok visszavonta a zárkáktól az őrséget, és hajlandónak mutatkozott tárgyalni a rabokkal, egyben fegyveres támogatást kért a Vácott állomásozó híradó ezred parancsnokától.

Tárgyalásra végül nem került sor. A rabok kitörve zárkáikból a főkapu elé tódultak, ahol mintegy három-négy ezer tüntető követelte szabadon engedésüket. A szabadulást ismertető munkák eltérnek egymástól mind a tüntetők viselkedését, mind a kapu megnyitását illetően. Böőr László és Takács Tibor szerint a tüntetők törték be a kapukat (és ezzel hozzájárultak a foglyok kitörésének sikeréhez), míg Horváth Miklós hadtörténész szerint azt az őrség nyitotta ki, miután a tüntetők már téglákkal, kövekkel támadták őket. Mire a híradó ezredtől segítségül küldött mintegy százötven katona megérkezett, az elítéltek már kiszabadultak, összekeveredtek a börtön előtt tüntetőkkel, velük szemben a katonák akkor sem tudtak volna fegyvert használni, ha ez lett volna a szándékuk.

A történtek legvalószínűbb rekonstrukciója szerint ebben a helyzetben adtak le ismeretlenek lövéseket a börtönből, mire a katonák visszalőttek. Ezzel a lövöldözés véget ért. Ketten sebesültek meg: egy katona és egy tüntető. Mivel a börtönből tüzet nyitók kiléte nem ismeretes, nem tudjuk, hogy pontosan mi történt. A lövöldözés kezdeményezői egyaránt lehettek valahogyan fegyverhez jutott rabok, akik attól tartottak, hogy a börtönhöz érkezett katonák megkísérlik visszaverni a kitörési kísérletet, és lehettek fegyőrök (inkább karhatalmisták), akik vagy bosszúból lőttek a szabadultakat ünneplő tömegbe, vagy ellenük irányuló támadást láttak a katonák oda érkezésében.

A közel ezer rab szabadulását nem követték súlyos következménnyel járó erőszakos cselekmények. Ebben része lehetett a híradós ezred katonáinak, akik a kitörést nem akadályozták meg, de azt követően biztosították a rendet, az őrség fegyverzetét beszállították a laktanyájukba.


Forrás: Böőr László: Adatok az ’56-os forradalom Pest megyei történetéhez. Budapest, TIT, Teleki László ismeretterjesztő Egyesület, 1997. 125. Böőr László – Takács Tibor: Pest megye. In Szakolczai Attila (szerk.): A vidék forradalma, 1956. II. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2006. 269–270. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 221–222.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-magyar