Köztársaság tér, 1956. október 30.


A pártház elfoglalása után a téren legyilkoltak több védőt, köztük sorozott karhatalmistákat.
Budapest, VIII. II. János Pál pápa (Köztársaság) tér, MDP Budapesti Pártbizottságának székháza. (Forrás: Fortepan/ Nagy Gyula)

Október 30-án reggel teherautón húst szállítottak a budapesti pártbizottság Köztársaság téri székházába. A közeli közértnél sorban állók a kocsihoz gyűltek, abban a hiszemben, hogy vidékről érkezett élelmiszert osztanak, de elküldték őket. Ekkor kezdődött szóbeszéd a pártházban megbújó, onnan kilövöldöző ávósokról, amivel az épülethez irányítottak egy, a környéken cirkáló, rendőr vezette nemzetőr járőrt. A pártházat védő fegyveresek, akik korábban a belső karhatalomnál szolgáltak, de ekkor már maguk is nemzetőrök voltak, nem engedték be az épületbe, elküldték a kapuból a néhány civiltől kísért járőrt. A téren egyre nőtt a feszültség és az ávóellenes hisztéria, az emberek további két nemzetőr járőrt állítottak meg. A már sokaság által kísért, rendőr vezette járőröket a kapuőrség beengedte, velük civilek is benyomultak.

Az őrség igazoltatását egyre indulatosabb szóváltás és fenyegetőzés kísérte a behatolt civilek részéről. A kintről érkezetteknek gyanús volt a bentiek új egyenruhája és új igazolványa, a bentiek úgy látták, hogy a rendőrök vezette nemzetőröket csak arra használták a felkelők (az „ellenforradalmárok”), hogy bejussanak. A csődületre és zajongásra a bejárati csarnokba sietett az őrség több tagja. Úgy értékelték a helyzetet, hogy társaikat megtámadták, ezért tüzet nyitottak. A lövöldözés elől a nemzetőrök, a civilek (a kintről érkezettek), és a karhatalmistákból lett nemzetőrök (az épület védői) közül is többen kimenekültek a kapun. A kimenekültek és a bent maradtak egy ideig kölcsönösen szidalmazták egymást, majd ismét eldördültek a fegyverek, vélhetően az őrség tagjai nyitottak először tüzet az ablakokból az épület előtt álló teherautó mögött fedezékbe húzódottakra. Ezzel megkezdődött a többórás harc.

Miután a védők segítségére küldött harckocsik a pártházat vették tűz alá, Mező Imre, a pártbizottság titkára úgy határozott, hogy megpróbál tárgyalni a támadókkal. Az épületből fehér zászlóval kilépő Mezőt és az őt kísérő két honvédtisztet azonban agyonlőtték a támadók, akik ezt követően behatoltak az épületbe. A foglyul ejtett védőket szidalmazták, bántalmazták, közülük többeket agyonlőttek. Bántalmaztak, gyaláztak, köpdöstek több holttestet, felakasztották a honvédtisztek hulláját.

A harcnak és az azt követő gyilkosságoknak a védők részéről mintegy huszonöt halálos áldozata lett, a támadók veszteségeiről nincsenek pontos adatok.


Forrás: Tulipán Éva: Szigorúan ellenőrzött emlékezet. A Köztársaság téri ostrom 1956-ban. Budapest, Argumentum, 2012. Szakolczai Attila: A Köztársaság téri csata nyitánya. Betekintő, 2012/2.

 

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-magyar