Nyugati pályaudvar, 1956. december 6.


Karhatalmisták tüzet nyitottak a vörös zászlós tüntetést megzavarni próbáló ellentüntetőkre.
Budapest, VI. Teréz (Lenin) körút, Nyugati Pályaudva- 1956 (Forrás: Fortepan/ Nagy Gyula)

December elején a városban többfelé röpcédulák jelentek meg, amelyek december 6-ra újabb fegyveres felkelésre hívták fel az embereket. Aznap több százan gyűltek a Keleti pályaudvar (a röpcédulákon megjelölt egyik gyülekezőhely) elé, ahova a hatalom jelentős (szovjet és magyar karhatalmi) katonai erőt vont össze, és a gyülekező tüntetőket viszonylag hamar szétkergette. A nagy katonai erődemonstráció ellenére a város belső részein több helyen gyűltek össze tüntetők, a karhatalom szovjet katonai segítséggel igyekezett csírájukban elfojtani a demonstrációkat.

A december 4-i nőtüntetés után ismét elszaporodó tüntetések ellensúlyozására, bizonyítandó, hogy tömegek támogatják az „ellenforradalom” elleni harcát december 6-ra (a forradalmi bizottságokat megszüntető kormányhatározat közzétételének, illetve a forradalmat ellenforradalomként ábrázoló Fehér könyvek első kötete megjelenésének másnapjára) a Kádár-kormány is tüntetést szervezett. A főváros több pontján vörös zászlók alatt gyülekeztek a kádárista szimpátiatüntetés résztvevői (Baross tér, Calvin tér, Móricz Zsigmond körtér, Nyugati pályaudvar). Biztosításukra szovjet katonai, valamint magyar rendőri és karhatalmi egységeket rendeltek ki. Az Andrássy úton (a forradalom idején Magyar Ifjúság útja) és a Nagykörúton vonulókra több helyen ellentüntetők támadtak, az Oktogon (akkor November 7. tér) közelében rövid tűzharcot vívtak az ellentüntetők a karhatalommal.

A Nyugati pályaudvar elé érkező vörös zászlós menetet több száz ellentüntető fogadta. A kádárista felvonulást biztosító karhatalmisták közülük többeket megpróbáltak őrizetbe venni, amit a tömeg megakadályozott. A karhatalmisták kezdetben levegőbe leadott riasztólövésekkel akarták feloszlatni a megmozdulást, majd a tömegbe lőttek: hatan meghaltak, az ellentüntetőket csak közel félórás küzdelemben tudták szétzavarni. (Más források szerint a karhatalmisták őrizetbe vett tüntetőket lőttek agyon.)


Forrás: Germuska Pál – Lux Zoltán – Szakolczai Attila: 1956. A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. CD-ROM. Budapest, 1956-os Intézet, 1997. Kahler Frigyes (szerk.): Sortüzek, 1956. Lakitelek, Antológia Kiadó, 1993. 20–24.BFL, XXV.4.a. Nb. 1820/1957. Preszmajer Ágoston és társai pere.

 

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

magyar-magyar