Söjtör, 1883. augusztus 29.


Gondosan megtervezett zavargás során felgyújtják a zsidók házait
„Zalaegerszegről…” (Forrás: Magyar Polgár, 1883. 09. 21., 4. o.)

A Zala megyei Söjtörön 1883. augusztus 29-én éjszaka egy körülbelül 400 fős felfegyverzett banda két álarcot viselő helyi lakos vezetésével, Istóczyt éltetve megtámadta és kifosztotta a zsidók házait. Amit nem tudtak magukkal vinni, azt összetörték. Az épületeket felgyújtották, az okozott kár összesen 16 ezer forintra rúgott. Az ügyben később indított vizsgálat kiderítette, hogy több község lakói előre megbeszélt terv alapján jelentek meg Söjtörön. Itt és Pusztaszentlászlón a kisbírók már 28-án figyelmeztették a telkes gazdákat, hogy rendbontás várható. A zsidók nyilván értesültek a közelgő eseményekről, mert a legtöbben még 29-én délelőtt elmenekültek. Egy környékbeli zsidó mérnök például névtelen levélben kapott figyelmeztetést, amit meg is mutatott a szolgabírónak, kérve, hogy hagyja a katonaságot a faluban. A hivatalnok azonban, bízva az augusztus 29-én este 6 órakor kihirdetett statárium erejében, engedélyezte a katonák elvonulását. Így csak később jelentek meg a Nagykanizsáról küldött katonák Söjtörön. A zavargók azzal fenyegetőztek, hogy a hadsereg elvonulása után kiirtják a zsidókat és a mágnásokat.

A szolgabíró pár nap múlva egy gyalogszázaddal Szentpéterúr községbe indult, hogy felkutassa az állítólag ott elrejtőzött zavargókat. Az ottani lakosok azonban megüzenték, hogy agyonverik a katonákat, ha azok be mernek lépni a faluba. A szolgabíró ezért még egy század gyalogost kért és kapott Komáromból. Így végül két század vonult Szentpéterúrra. Söjtörön sikerült több tettest is kézre keríteni. Ezek vallomása alapján szeptember 6-án elfogtak két zalaegerszegi és két ismeretlen illetőségű férfit, akiket uszítással vádoltak.

Végül 36 embert állítottak a zalaegerszegi királyi törvényszék elé lázadás, további négyet pedig orgazdaság, illetve lopás miatt. A törvényszék és később a királyi tábla Kis Baksa Ferenc fővádlottat lázadás miatt 2 évi fegyházra ítélte. A Kúria ezt az ítéletet annyiban szigorította, hogy az 1883 szeptembere óta fogságban lévő Kis Baksa büntetésének kezdetét 1885. április 17-étől számították.


Forrás: „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Judenkrawalle.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 08. 30., 1. o.; „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Judenkrawalle.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 08. 31., 4. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 02., 5. o.; „Zsidóellenes zavargások. Zalai hírek.” Pesti Hírlap, 1883. 09., 07., 9−10. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 07., 1−2. o.; „Zsidóellenes zavargások.” Pesti Hírlap, 1883. 09. 11., 4. o.; „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Zala-Egerszeg 14. September.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 09. 14., 1. o.; „Die Juden-Krawalle in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 18., 2. o.; „Zu den Judenexzessen in Ungarn.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 20, 2. o.; „Zalaegerszegről…” Magyar Polgár, 1883. 09. 21., 4. o.; „Aus dem Gerichtssaale. Statarium in Zala-Egerszeg.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 21., 4. o.; „Aus dem Gerichtssaale. Statarium in Zala-Egerszeg.” Preßburger Zeitung (Abendblatt), 1883. 09. 21., 2. o.; „Aus dem Gerichtssaale. Statarium in Zala-Egerszeg.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 09. 22., 5. o.; „Aus dem Gerichtssaale. In Angelegenheit der Zalaer Unruhen.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1884. 03. 27., 5. o.; Foki 1986, 229-230. o.

 

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Típus

antiszemita