Digitális Konfliktus Adatbázis

1919. augusztus elején a járási szolgabíró körülbelül két tucat kommunistát és zsidót tartóztattatott le. Augusztus 27-én délután megérkeztek Prónay különítményesei. Másnap a járásbírósági fogházba mentek, és elkezdték kínozni a letartóztatottakat. Egy szemtanú szerint „volt, akinek a fejbőrét elevenen megnyúzták, volt, akit megégettek és […] furkós és tüskés botokkal verték őket”. Hamarosan megkezdődtek a kivégzések, agyonverések: „vérük és agyvelejük a fogház falára és mennyezetére is szétspriccelt”. Prónay minderre úgy emlékezett, hogy „a népítélet végre lett hajtva”.

A különítményesek még 27-én este beállítottak Sonnenfeld Jakab gépszíjgyároshoz. „Tudod-e zsidó, hogy pogrom van?” – kérdezték, majd a férfit, feleségét és leányát husángokkal ütlegelni kezdték. Innen Rückländer Jakabhoz mentek, akitől pénzt csikartak ki, de mivel kevesellték az összeget, véresre verték és rugdosták őt és feleségét. Augusztus 29-én az összes zsidó elmenekült a településről. A különítmény erre feltörte és kifosztotta lakásaikat és az üzleteiket. Ugyanaznap 17 ember, köztük 7 zsidó tetemét találta meg egy kutya a téglagyár mellett. A holttesteket a felismerhetetlenségig eltorzították a kínzások. A házkutatásokban és gyilkosságokban a helyi polgárság egy része is szerepet vállalt. A községi elöljáróság és a hatóságok semmit nem tettek az erőszak ellen.

Forrás: „A dunántúli zsidóüldözések aktáiból. (A pesti zsidó hitközség panaszirodájának jegyzőkönyvei.)” Egyenlőség, 1919. 09. 18., 1−5. o.; Összefoglaló jelentés az 1919. augusztus elejétől nov. 1-ig a pesti izr. hitközség jogsegítő irodájában előadott fontosabb tárgyú panaszokról. MZSL PIH-I-E, B 10/3. doboz. 8−9. o.; Gold Márton visszaemlékezése. 1949. december 22. Nemes 1953, 176-178. o.; Prónay 1963, 126.o.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz