Antiszemita zavargások Sopron vármegyében
A tiszaeszlári vérvádat követő első antiszemita erőszakhullám nyáron (elsősorban júliusban) került sor. Ezt követően két és fél hónapnyi látszólagos nyugalom után ismét kirobbantak az indulatok. 1882. november 6. és 13. között a Sopron megyei Babat, Kapuvár, Kecöl, Tótkeresztúr, Szárföld, Petőház, Himod és Hövej községekben fordultak elő zsidóellenes atrocitások, melyek során több izraelita lakos ablakát beverték. A községi és törvényhatósági közbiztonsági közegek közreműködésével és a megfelelő óvintézkedések meghozatalával egyelőre sikerült kordában tartani a mozgalmat.
Amint az a Sopron megyei alispán által a megye közigazgatási bizottságának 1882. december 14-i ülésén felolvasott jelentéséből kiderül, 1882 novemberében a megye folyamatos, elsősorban a zsidók ellen irányuló erőszakhullám színhelye volt. Összesen 36, főleg a kapuvári járásban található községben fordultak elő zavargások. Az alispán szerint ezek a megmozdulások nem annyira zsidóellenes uszítás, hanem inkább a helyi fiatalok túlzott indulatának eredményei voltak, mely alkoholfogyasztás és antiszemita népdalok éneklése következtében tovább növekedett. Az erőszak megállításának lehetséges módjairól megoszlottak a vélemények. Az alispán biztonsági intézkedések és fegyveres erő bevetése helyett inkább az igazságszolgáltatás gyors és hatékony működésétől remélte a mozgalmak elfojtását. Mások a katonai felügyelettől, a települési őrségek megerősítésétől, a városvezetőség és a szolgabíró erélyes fellépésétől, vagy éppen a vendéglők és italmérések bezárásától remélték a helyzet javulását. Elhangzottak olyan vélemények is, melyek szerint csupán néhány részeges naplopó által elkövetett, a médiában eltúlozva megjelenő kihágásokról van szó, melynek szankcionálására felesleges közköltségen katonai csapatokat állomásoztatni a településeken, hiszen ennek költségét jórészt azoknak kell viselniük, akik nem vettek részt zavargásokban. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az erőszakhullám, csak a karácsonyt követő újabb fellángolás után szűnt meg.
Az antiszemita zavargások 1883 augusztusában Sopronban újultak ki. Miután a rendőrség képtelen volt a törő-zúzó tömeg megfékezésére, a városba rendelt egy századnyi katonaság feltűzött szuronnyal indított rohamot és verte szét a tömeget. Majdnem száz embert tartóztattak le. Érezhető volt, hogy a szervezők újabb erőszakos támadásokra készülnek. 1883. augusztus 20-án reggel a Kismarton melletti Alsó-Kismartonhegyen zsidóellenes fenyegető leveleket találtak. A lakosság, ill. a szolgabírói hivatal jelentése alapján az alispán egy szakasz lovasságot küldött a helyszínre. Ennek köszönhetően az aznap esedékes vásár, melyen sok falusi is részt vett, rendben lezajlott, másnap reggel pedig a katonaság visszavonult soproni állomására. Az erőszakhullám megszűnt és csak majdnem egy évvel később, 1884 júniusában lángolt fel újra. A helyszín ezúttal is Sopron volt, ahol mintegy másfélszáz iparoslegény részegen dúlta fel a belvárost. Keresztények és zsidók házait egyaránt megtámadták. A hatóságok azonban hamar helyreállították a rendet.
Forrás:
Sopron megyei alispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1882. 11. 16. MOL BM K148, 8. csomó, 1882−XIV/D−4025
Kövér György (2011): A tiszaeszlári dráma. Társadalomtörténeti látószögek. Budapest: Osiris, 605. o.
„Zu den Judenkrawallen.” In: Preßburger Zeitung, 1882. 10. 10., 4. o.
„Die antisemitischen Ausschreitungen im Oedenburger Komitate.” In: Preßburger Zeitung, 1882. 12. 22., 2. o.
„Zsidóheccek Sopronmegyében.” In: Budapesti Hírlap, 1882. 12. 03., 6. o.
Forrás: „Privat-Telegramme der Preßburger Zeitung. Judenkrawalle.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1883. 08. 31., 4. o.
Forrás: Sopron megyei főjegyző jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 08. 23. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3356
„Zsidóheccek Sopronmegyében.” Budapesti Hírlap, 1882. 12. 03., 6. o.; „Zsidóhecc Szent-Miklóson.” In Budapesti Hírlap, 1882. 12. 18., 5. o.
Kövér 2011, 605−606. o.
Zu den antisemitischen Exzessen.” Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 11. 23., 2. o
; A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara kérelme a földművelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz, 1883. 09. 20. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3356; Az Izraeliták Országos Irodája titkárának jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 09. 02. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3356; Sopron megyei főispán jelentése a miniszterelnöknek, 1883. 09. 13. MOL BM K148, 80. csomó, 1883−XIV/D−3356
Csepreg, 1882. június 30.
1882. június 30-án a Sopron megyei Csepregen a helyi keresztény lakosok beverték a zsidók ablakait.
Fertőszentmiklós, 1882. július 12.
A településen élő zsidók ablakait 1882. július 12-én éjjel betörte a randalírozó helyiek egy csoportja.
Mihályi, 1882. július 15. és 23.
Mihályi keresztény lakosai beverték a helyi zsidók házainak ablakait.
Sopron, 1882. október 8.
1882. október 8-án hajnalban Sopronban ittas fiatalemberek több zsidók lakta ház ablakát betörték, aminek következtében két századnyi katonát vezényeltek a városba, akik egész éjszaka az utcákon őrjáratoztak, így nem került sor további atrocitásokra.
Kisfalud, 1882. október 29.
1882. október végén négy kapuvár-gartai kőműves antiszemita dalokat énekelt a Sopron megyei Kisfaludon átutazva. Néhány helyi zsidó az útjukat állta, és követelték a kőművesektől, hogy hagyják abba a dalolást. A kőművesek azt felelték, hogy még nincsen este 9 óra, mire az egyik zsidó fejszével úgy fejbe vágta egyiküket, hogy az összerogyott, a többi zsidó pedig botokkal kezdte ütlegelni a három másik kőművest. A lármára összecsődültek a falusiak, de addigra a zsidók eltűntek. Másnap a helyi lakosok közül főleg a fiatalabbak, asszonyok segítségével, összeszedték az épp javítás alatt lévő templomtetőről eltávolított régi cserepeket, és ezekkel beverték a kőműveseket bántalmazó zsidók ablakait, miközben antiszemita dalokat énekeltek. A helyi elöljáróság nem tudta lecsillapítani a felbőszült lakosokat.
Kapuvár, 1882. november 5.
Az első antiszemita zavargás Kapuváron.
Szárföld, 1882. november 7-12.
Az apró településen többször a zsidóellenes rendbontásra kerül sor. Egy hét szünet után november 19-én ismét antiszemita rebellió kezdődik.
Hövej, 1882. november 9-12.
Zsidóellenes zavargásokra kerül sor a Sopron vármegyei Hövejen.
Himod, 1882. november 12-21.
Egy birtokvita antiszemita zavargássá és harccá fajul
Himod községben egy 1882 őszén Neumann Jakab himódi zsidó kereskedőnek birtokvitája támadt a községgel. A falu szerint Neumann önhatalmúlag használta a közös legelő egy részét. A vita elmérgesedett. November 12-én bezúzták Neumann ablakát. Egy hét múlva (november 19-én) a feldühödött tömeg megrohanta a kereskedő házát. Betörték az ablakokat és az ajtókat, szétverték a bútorokat, a boltból az árukat kidobálták az utcára, az üzleti főkönyveket széttépték. Másnap hajnalban egy másik zsidó kereskedő házát is feldúlták. Ezután a tömeg „Le a zsidókkal!” felkiáltással elkezdte keresni a többi falubeli izraelitát, akik azonban időközben mind elmenekültek. Hat pandúr megpróbálta helyreállítani a rendet. Elfogták a főkolomposokat: a lakosságot a zsidók ellen uszító Egri József paksi származású segédjegyzőt, Kovács Jánost és négy társát. Kapuvárra akarták szállítani őket, a foglyok azonban megszöktek és fellármázták az ún. Ófalut. Innen fejszékkel, késekkel és kapával felszerelt férfiak és nők tömege zúdult a pandúrokra, akik el tudtak menekülni. A helyszínre érkező főszolgabírónak sikerült lecsillapítania a kedélyeket. Kérésére november 21-én katonai erősítés érkezett a faluba.
A zsidóellenes támadások ügyében folytatott vizsgálat során később kilenc rendbontót elfogtak és a járásbíróság elé állítottak.
Cirák, 1882. november 22-23.
Antiszemita rendbontás a Sopron vármegyei településen.
Endréd, 1882. november 27.
1882. november 27-én hajnalban Endréden néhány ittas legény beverte Schönberger kocsmáros ablakait; az őrök elfogták a fő tettest. Az elfogott sógora reggel megtámadta és súlyosan megsebesítette Schönbergernek az utcára kilépő fiát.
Vitnyéd, 1882. november 27.
Zsidóellenes rendbontásra kerül sor a településen.
Fertőszentmiklós, 1882. november 24-27.
Ablakbetörés és brutális zsidóverés
Több napos kisebb zavargás után, 1882. november 27-én a Sopron megyei Fertőszentmiklóson ismeretlen tettesek téglákkal megpróbálták bezúzni a Feiglstock testvérek boltjának ablakait, majd elkezdték letépni a zsalukat. Az egyik testvér lármát csapott, mire a tettesek elszaladtak. December 15-én a helyi izraelita hitközség delegációt küldött Sopronba, hogy jelentse az alispánnak: a településen már régóta zaklatják a zsidókat. Majdnem az összes zsidó ablakát betörték, egyiküket pedig durván megverték. Az alispán ígéretet tett a helyzet kivizsgálására. Ennek ellenére kisebb rendbontások még a karácsonyt követő napokban is előfordultak.
Garta, 1882. november 24.
Zsidóellenes rendbontás a Sopron vármegyei településen.
Kisfalud, 1882. december 1.
Újabb zavargás Kisfaludon.
Cirák, 1882. december 3-5.
Alig 10 nappal az előzőek után, ismét zsidóellenes támadásokra kerül sor Cirákon.
Garta, 1882. december 4. és 14.
Antiszemita zavargás Cirákon.
Kapuvár, 1882. december 4. és 22.
Ismétlődő zavargások és antiszemita terror
1882 decemberének elején a Kapuváron élő zsidók házainak több száz ablakát törték be. A főleg iparosokból és parasztokból álló zavargó csoportok napközben rendszeresen benyomultak a zsidó kereskedők italméréseibe, alaposan megcsapolták a készleteket, majd fizetés nélkül távoztak. Éjszakánként késekkel felfegyverkezve masíroztak az utcán. A szolgabíró és a pandúrok fellépése semmi eredménnyel nem járt, ezért december 6-án a helyi zsidó hitközség az alispántól kért segítséget. Hannibal József megyei főjegyző megígérte, hogy helyreállítja a nyugalmat. Mindössze annyi történt azonban, hogy az alispán a tetteseket figyelmeztető falragaszokat küldött Kapuvárra. Ezeket viszont egyrészt nem nyomtatták ki elég példányban, másrészt a kifüggesztett példányok némelyikét rögtön letépték a falakról.
http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_maps&view=map&event_id=838&tmpl=dka&Itemid=204
Himod, 1882. december 26-27.
Újabb antiszemita zavargásokra kerül sor december 26-27-én Himodon.
Vitnyéd, 1882. december 27-28.
Az egy hónappal korábbi antiszemita zavargások a karácsonyi ünnepet követően kiújulnak Vitnyéden.
Sopron, 1883. augusztus 12-15.
A tomboló tömeget csak egy katonai század szuronyrohama képes megállítani
1883. augusztus 12-én este egy nagyobb, főleg nem helyi származású munkásokból és iparostanoncokból verbuválódott csoport gyűlt össze Sopronban. Istóczyt éltetve vonultak az utcán, és közben betörték az ortodox és a neológ zsinagóga, valamint az összes zsidó ház ablakait, szám szerint 636-ot. A rendőrség képtelen volt megfékezni a tömeget. Végül egy katonai század szuronyrohama kergette szét a csőcseléket. 53 embert letartóztattak, őket a zavargók megpróbálták kiszabadítani.
Másnap a városi közgyűlés elrendelte, hogy a házak kapuit és az italméréseket 8 órakor, a vendéglőket pedig legkésőbb 10 órakor be kell zárni. 8 óra utánra gyülekezési tilalmat rendeltek el. A családfőket, munkaadókat és iparosokat személyükben tették felelőssé a családtagok és munkások esti otthon maradásáért. Az izraelita lakosságot figyelmeztették, hogy tartózkodjon a kihívó cselekményektől. A katonaság megszállta az utcákat, a városon kívül pedig lovas őrjáratok ügyeltek a rendre. 13-án este azonban ismét gyülekezni kezdtek a zavargók. A mellékutcákban be is dobáltak néhány ablakot, de a rendőrség és a katonaság egyesített csapatai hamarosan feloszlatták a tömeget. 15-én is sor került ablakbeverésekre, de a tetteseket elfogták. A zavargás kapcsán összesen 89 embert tartóztattak le. Másnap hatályon kívül helyezték a rendkívüli biztonsági intézkedéseket.
Sopron, 1884. június 20.
Zsidóverés és ablakbetörések
1884. június 20-án, a választások befejezése után Sopronban 150, főleg iparosokból álló csoport kurjongatva, zajongva vonult végig a városi utcáin, és számos ablakot bevertek, zsidókét és keresztényekét egyaránt. Ezen kívül bántalmaztak egy helyi lakost, aki próbálta rendreutasítani a zavargókat. Hat segédet és inast még az éjszaka folyamán elfogtak.