Nemzeti tudat, nemzeti tragédiák

Konfliktusmonitoring - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont országos kérdőíves vizsgálatot végzett. A kutatás egyik legfontosabb célja a magyar felnőtt népesség nemzettudattal kapcsolatos attitűdjeinek felmérése volt. A közel azonos kérdőívvel lebonyolított adatfelvételek során egy 1000 fős, véletlenszerűen kiválasztott országos reprezentatív minta mellett kontrollként két, egyenként 100-100 fős elemszámú mintát is kialakítottunk. Az első kontrollminta egy kelet-magyarországi, nemzeti radikális eszmék jegyében működő szervezet tagjaiból véletlenszerűen kiválasztott csoportból, a második pedig az azonos földrajzi területen működő, közel azonos életkorú, céljai szerint a nemzeti vagy politikai kérdésekben nem érintett, civil környezetvédő „zöld” szervezet tagjaiból állt össze. A továbbiakban e három minta alapján mutatjuk be a nemzeti tudat és a tekintélyelvűség összefüggéseivel kapcsolatos vizsgálatok eredményeit.

Radikális tanácstalanság: A cigányokkal kapcsolatos konfliktusok megoldásáról alkotott vélemények szociológiai háttere

Konfliktusmonitoring - projekt   Az ELTE TÁTK Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által megrendelt, s a Marketing Centrum által 2010. szeptember 9 és 24 között lebonyolított országos, 18 éven felüli magyar állampolgárokra reprezentatív, 1011 fő megkérdezésére alapozó közvélemény-kutatásban a társadalmi konfliktusokkal kapcsolatos lakossági véleményeket mértük fel. Kérdőívünk más kérdések mellett tartalmazott egy olyan kérdésblokkot is, melynek segítségével a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusok megoldásával kapcsolatban tudakoltuk a mintába kerültek véleményét. A konfliktusok csökkentésének, megoldásának különböző módjai közötti választás lehetőséget teremt a cigányokkal kapcsolatos előítéletek vizsgálatára, a cigányok befogadásával, valamint a többségi társadalomból való kirekesztésével összefüggő attitűdök felmérésére. A következőkben a négy kérdésre adott válaszokat mutatjuk be. Először a négy kérdés alapmegoszlásairól lesz szó. Azután a befogadó és kirekesztő attitűdök mögött munkáló szociológiai jellemzőket vesszük sorra, s végül áttekintjük, hogy a válaszok alapján csokorba rendeződnek-e a befogadó, ill. kirekesztő attitűdök.  

A magyar nemzeti radikalizmus fenomenológiája

Nemzeti radikalizmus, szélsőjobb - projekt   2010 őszén az ELTE Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja és a Debreceni Egyetem munkatársai egy kelet-magyarországi nemzeti radikális szervezet vezetőivel, tagjaival készítettek csoportos interjút, melyet három egyéni narratív életútinterjú követett.1 Az interjúk szövegét legépeltettük és a leírt szöveg vizsgálatára a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszékének egyik kutatóját, valamint az ELTE Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programja hallgatóit kértük föl.2

Etnikai konfliktusok és a magyar-szerb háború 1848-1849-ben

Vérvádak, pogromok, zsidóellenes zavargások 1881-1885 között

Antiszemita atrocitások, gyilkosságok, pogromok a fehérterror időszakában

Magyar-szerb háború és etnikai atrocitások az 1848-1849-es forradalom alatt

Polgárháború Jugoszláviában

150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.

Holokauszttagadás

"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti náci dokumentumok, vallomások, visszaemlékezések, naplórészletek, filmfelvételek, fotók, tervrajzok stb. – és a nemzetközi szakirodalom segítségével egyenként cáfoljuk őket.

Értékek, világkép. Társadalmi, politikai, ideológiai attitűdök

Új tekintélyelvűség projekt