Debrecenben október 23-án délelőtt a diákok összeállították követeléseiket, majd a városba vonultak. Képviselőik tárgyaltak a helyi párt-, és tanácsi vezetőkkel, akik a szovjet csapatok kivonására vonatkozó pont kivételével egyetértettek programjukkal, és ígéretet tettek, hogy az délután megjelenik a megyei Néplap különkiadásában. Ezt követően a diáktüntetés felkereste a város nagyüzemeit, ahol a munkásokkal ismertették követeléseiket és a helyi vezetőkkel kötött megállapodást. A Gördülőcsapágygyárban munkásgyűlés kezdődött Komócsin Zoltán megyei párttitkár részvételével; 8 pontos programot fogadtak el. A diákoktól kapott tájékoztatás alapján a munkások úgy döntöttek, hogy tüntetéssel jelzik: támogatják a követeléseket.

A délutáni tömegtüntetés (amelyen mintegy 30 ezren vettek részt) fő színhelye a nyomda volt, ahol a Néplap különkiadásának megjelenését várták. Más csoportok a pártbizottság és a BM megyei főosztálya előtt tüntettek, ahol a politikai foglyok szabadon engedését követelték. Komócsin Zoltán a híradós ezredtől kért segítséget, ám annak vezetője elutasította a kérés teljesítését, ezért a belső karhatalomhoz fordult. A tüntetőknél nem volt fegyver, magatartásukat azonban október 23-án délután mégis fenyegetőnek lehetett tekinteni, hiszen több épületről leverték a vörös csillagot, kövekkel dobálták a BM főosztály épületét, sőt, az egyik forrás szerint betörtek annak kapuján, megrongálták a közelben álló szovjet hősi emlékművet.

A tüntetés feloszlatására kirendelt belső karhatalmi egység először füstgránátokkal, majd levegőbe lőtt sortüzekkel igyekezett kiszorítani a tüntetőket a belvárosból, de a tömeg kitartott. Sőt, Horváth Miklós hadtörténész szerint, nemcsak szidalmazta, hanem kövekkel dobálta a karhatalmistákat. Azok ekkor – este 6 óra tájban – éles lőszerrel nyitottak tüzet. A tüntetők menekülni kezdtek, de kisvártatva visszafordultak, mire a karhatalmisták ismét lőttek, a tüntetés feloszlatására szuronyt és puskatust is használtak. Fellépésüknek 3 halálos és 6 sebesült áldozata lett.

A tüntetőkkel szembeni fegyverhasználatot az Egyetemvárosban a diákokkal tárgyaló pártvezetők is elítélték, akik a tiltakozásul a városba vonuló diákok élére álltak. Este a városi és megyei vezetés honvédelmi tanácsot állított fel, amelyet teljhatalommal ruházott fel. A tanács csoportosulási, valamint délután 5-től hajnali 6 óráig tartó kijárási tilalmat rendelt el.

Forrás: Filep Tibor: Debrecen, 1956. Forradalom, nemzeti ellenállás, megtorlás. Debrecen, Csokonai Kiadó, 2000. 21–31.Valuch Tibor: Hajdú–Bihar megye. In Szakolczai Attila – Á. Varga László: A vidék forradalma, 1956. I. Budapest, 1956-os Intézet – Budapest Főváros Levéltára, 2003. 239–241. Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003. 193–196.

Hasonló eseteket itt találsz

A témáról és forrásairól bővebben itt olvashatsz

Konfliktustérképek

Integrált Térinformatikai Rendszer

1956: sortüzek és lincselések vidéken

Jelmagyarázat