1883. szeptemberében a Vas megyei Telekesen kirabolták az ottani zsidókat, kifolyatták a kocsmáros összes borát és felkoncoltak mintegy száz juhot.

Számos magyar város és megye 1882-1883-as viselkedését érthetjük meg jobban, ha egy pillantást vetünk a múltra. Az 1848-as forradalom előtti és utáni antiszemita erőszak legfontosabb zászlóvivője éppúgy Pozsony volt (és Pest!), mint 34-35 évvel később, a tiszaeszlári vérvád időszakában. Az antiszemita tradíció persze más városok (Pest-Budapest, Székesfehérvár stb.) esetében is könnyen tetten érhető. 1848-ban Vas vármegye két fontosabb települése, Szombathely és Kőszeg egyaránt a zsidó lakosság elűzésére akarta felhasználni a szabadságot. Ezt követelte Kőszegen a több száz parasztból és napszámosból álló tömeg, Szombathelyen pedig április egyenesen a népgyűlés döntése alapján a városi tanács szólította fel valamennyi zsidót az azonnali távozásra. Az exodust mindkét településen antiszemita erőszak, rongálás és fosztogatás kísérte.

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Szombathelyen már 1882 júniusában megszerveződött a zsidóellenes mozgalom. Erről értesülve a budapesti ortodox zsidó közvetítő bizottság az alispánhoz fordult segítségért. Schott József még aznap (június 21-én) a helyszínre utazott, ahol váratlan megjelenésével és erélyes fellépésével sikerült megakadályoznia a helyzet elfajulását. Az antiszemita mozgalmak hamarosan az egész megyére kiterjedtek: Kiscellen és Körmenden zsidóellenes falragaszokat plakátoltak ki, és tettlegességre is sor került, ami miatt a honvédségnek kellett őrjáratokat tartania. Egy évvel később legalább tucatnyi vasi településen általános normává lett a fizikai erőszak. és ahogy 1848-ban, az izraelita lakosságot most is a kormánynak kellett megvédenie a több tucatnyi, helyenként több száz fős vandál hodáktól.

Bár az egyes erőszakos cselekmények, támadások, fosztogatások esetei egymástól nehezen elválaszthatók, úgy tűnik Vas megyében 1882-1884 között a helyi zsidókat mintegy kéttucatnyi atrocitás érte.

Forrás:

„A szombathelyi zsidóellenes mozgalmakat illetőleg…” In: Budapesti Hírlap, 1882. 06. 23., 6. o.

„Zsidó-hírek. Zsidóellenes mozgalmak Vasmegyében.” In: Budapest Hírlap, 1882. 07. 03., 6. o.

„Ueber die Unruhen in Steinamanger.” In: Preßburger Zeitung (Morgenblatt), 1882. 07. 19., 3. o.

„Zsidó dolgok Vasmegyéből. A szombathelyi zsidózavargás.” In: Budapest Hírlap, 1882. 07. 28., 3. o.

„A zavargások utójátéka. A szombathelyi antiszemita kihágás a bíróság előtt.” In: Pesti Hírlap, 1882. 07. 29., 13−14. o.

„Felhívás Szombathely város lakosságához.” In: Dunántúl, 1882. 7. 20., 1. o.

„A zavargások ügye.” In: Dunántúl, 1882. 07. 20., 2. o.

Vas megyei főispán jelentése a Belügyminisztériumnak, 1883. 09. 06. MOL BM K148, 87. csomó, 1883−XIV/D−3536

„Zsidóellenes zavargások.” In: Pesti Hírlap, 1883. 09. 02., 5. o.

„Vasmegye…” In: Dunántúl, 1883. 09. 02., 3. o.

Rácskay Jenő (1987): Politikai antiszemitizmus és a tiszaeszlári per hatása Vas megyében. Vasi Szemle 4, 551. o.

Országos Izraelita Iroda felterjesztése a Belügyminisztériumhoz, 1883. 08. 30. MOL BM K148, 87. csomó, 1883−XIV/D−3536

Konfliktustérképek

Integrált Térinformatikai Rendszer

Vas vármegye: kiűzetés és erőszak 1882-1884

Jelmagyarázat