A német IG Farben vegyipari konszern volt Európa legnagyobb vállalata. A háború alatt az IG Farben biztosította a német hadsereg lőporának kétharmadát, a robbanószerek 80 százalékát és a légierő benzinigényének felét. Az SS-t vezető Heinrich Himmler biztatására az IG Farben 1941 tavaszán az Auschwitztól 6 kilométerre fekvő Monowitzban (Monovice) kezdte meg egy óriási vegyipari üzem felépítését. A gyárkomplexumban a tervek szerint számtalan, a hadiipar számára nélkülözhetetlen vegyi anyag mellett évente 30 ezer tonna műgumit és 75 ezer tonna akartak termelni. Az üzem a műgumi neve után Bunaként vált hírhedtté. Az építkezésekhez Himmler parancsára Auschwitz biztosította az olcsó rabszolgamunkásokat.

Rabszolgamunka az egyik monowitzi építkezésen (Bundesarchiv)

Az építkezésen kezdetben 1300 fogoly dolgozott. Azért, hogy a rabokat közvetlenül a munkahelyük mellett tudják elszállásolni, Monowitzban egy új tábort hoztak létre, ami 1942 októberében kezdte meg működését 2000 rabbal. A fokozatosan növekvő létszám 1945 elejére elérte a 9800 ezer főt. Ekkor a rabok harmada magyar zsidó volt.

1943 végétől az addig altáborként működő lágert KL Monowitz (Auschwitz III) néven önálló koncentrációs táborrá szervezték. A parancsnok Heinrich Schwarz SS-százados lett. Egyben az ő irányítása alá került számtalan olyan, a környéken felállított altábor, melyben ipari jellegű termelés (hadianyaggyártás, bányászat stb.) zajlott. 1944 őszén 1315 SS-őrnek parancsolt. Közülük 439-en Monowitzban, a többi 876 pedig az altáborokban szolgált. Schwarz nem volt szadista, de kíméletlen menedzserként a legkisebb ráfordítással a legnagyobb munkateljesítményt sajtolta ki a rabokból. Az Auschwitz-komplexumban a Buna (Monowitz) volt az egyik leggyilkosabb hely. A foglyok alapokat és csatornákat ástak, vízvezetékeket és kábeleket fektettek, téglákat hordtak és ötvenkilós cementes zsákokat cipeltek, miközben folyamatosan verték őket. A legtöbben zsidók voltak: 1943-ban 60-75, 1945 elején már 92 százalékuk volt zsidó. Bár a Buna végül sohasem készült el, felépítése mégis minden második itt dolgozó rabszolgamunkásnak az életébe került és összesen mintegy 10 ezer áldozatot követelt. A halottak 10-20 százaléka volt magyar. KL Monowitzot 1945 január 27-én szabadították fel az orosz csapatok.

Konfliktustérképek

Integrált Térinformatikai Rendszer

Auschwitz III - Monowitz

Jelmagyarázat