4. A magyar kisebbség a délszláv válság idején


A Jugoszlávia területén élő magyar kisebbségek helyzete 1989 után romlott. A rendszerváltással ugyan politikai szabadságjogaik bővültek, de a soknemzetiségű, viszonylag toleráns kisebbségpolitikát folytató Jugoszlávia felbomlása során nacionalizmusoktól fűtött nemzetállamokban találták magukat. Jelentős részük ezért is szimpatizált az államszövetség fenntartásával. A háború során mindkét oldalon besorozták a magyar fiatalokat is. Körülbelül ezren haltak meg a fronton. Kétharmaduk horvátországi magyar volt. A szerb-magyar viszonyt negatívan befolyásolta a kilencvenes évek kezdetére eső Kalasnyikov-botrány, majd az 1999-es NATO légiháború, melyben közvetve Magyarország is részt vett. A vajdasági magyarokat rosszul érintette a tartomány önrendelkezésének elvesztése. Ráadásul a boszniai és horvátországi szerb menekültek zöme is a Vajdaságban telepedett le, ezzel felbomlott a nemzetiségek korábbi aránya a térségben.

 

A horvátországi magyarságot közvetlenül is sújtotta a háború. Lakóhelyükön, Baranyában és Eszék környékén komoly harcok és etnikai tisztogatások zajlottak, amelyek magyar áldozatokat is követeltek. A háborús behívók elől és a gazdasági válság miatt körülbelül 50 ezer magyar telepedett külföldre, legnagyobb részük Magyarországra.

Данильченко