3. Felelősségrevonás: hágai perek és ítéletek
A volt Jugoszlávia területén elkövetett, a nemzetközi jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (ICTY) az ENSZ szerve, amelyet 1993-ban hívtak életre. Az első vádiratot 1994-ben készítette a boszniai szerb Dragan Nikolics ellen, aki koncentrációs táborok parancsnoka volt. A törvényszék legszigorúbb büntetésként életfogytig tartó szabadságvesztést szabhat ki. A délszláv utódállamok sokáig vonakodtak az együttműködéstől. Sokan hazájukban a mai napig hősként ünneplik a vádlottakat. A nyugat-balkáni országok európai integrációjának egyik akadálya éppen a háborús bűnösök bújtatása volt. A vádlottak zöme egyébként nem ismeri el a Nemzetközi Törvényszék legitimitását és ártatlannak vallja magát.
Az ICTY összesen 161 ember ellen emelt vádat. A listán 94 szerb, 29 horvát, 9 albán, 9 bosnyák, 2 macedón és 2 montenegrói szerepelt. Közülük 81 főt elítéltek, 16 meghalt és 13 embert felmentettek. Jelenleg 18 fő tárgyalása zajlik. A 90-es évek balkáni háborús bűnösei közül eddig négyet ítéltek életfogytig tartó börtönbüntetésre.
A legmagasabb rangú vádlott Szlobodan Milosevics, volt szerb és jugoszláv elnök, 2001-ben került Hágába. Emberiség ellen elkövetett bűnökkel, háborús bűncselekményekkel és népirtással vádolták a koszovói, horvátországi és boszniai háború kapcsán. Ügyében ítélet nem született, mert 2006-ban szívelégtelenségben meghalt. Vádemelés készült horvát kollégája, Franjo Tudjman ellen is, de ő időközben meghalt.
A legkeresettebb háborús bűnösök a 2008-ban kuruzslóként leleplezett és Belgrádban elfogott volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics, valamint a boszniai szerb hadsereg parancsnoka, Ratko Mladics voltak. Mladicsot 2011. május 26-án tartóztatták le a szerb hatóságok a vajdasági Lazarevóban. Mindkettőjüket a bosnyák és horvát lakosság ellen elkövetett bűncselekményekkel, a szarajevói ostrom és a srebrenicai mészárlás elrendelésével vádolják. A szerb radikálisok ma is hősnek tekintik őket. Az utolsó szökésben lévő vádlottat, a horvátországi Krajinai Szerb Köztársaság volt elnökét, Goran Hadzsicsot 2011 júliusában fogták el a Vajdaságban. A legmagasabb rangú elítélt politikus Biljana Plavsics, aki Karadzsicsot követte a boszniai szerb elnöki székben. Az eljárás során bűnösnek vallotta magát, 11 évre ítélték több rendbeli népirtásban, gyilkosságban, politikai, faji és vallási alapú tisztogatásban, deportálásban való közreműködésért. Miután megbánást tanúsított, a kiszabott büntetés egy részét elengedték. 2009 októberében elhagyhatta svédországi börtönét. Önként jelentkezett Hágában a volt csetnikvezér, a Szerb Radikális Párt elnöke, Vojiszlav Seselj. Az eljárás során ártatlannak vallotta magát. A 2007-es szerbiai választásokon még mint a párt első embere indult, noha ekkor már Hágában tartották fogva. A tárgyalást különböző botrányok miatt többször fel kellett függeszteni, ítélet még nem született.
A politikusok mellett számos magas rangú katonatisztet is megvádoltak. 2001-ben Radovan Krsztics boszniai szerb tábornokot bűnösnek találták a srebrenicai népirtásban való bűnrészesség vádjában. Ezzel ő lett az első, genocídium miatt elítélt európai. A sokáig szökésben lévő horvát altábornagyot, Ante Gotovinát 2011-ben a bíróság 24 év börtönre ítélte. Nyolc vádpontból hétben találták bűnösnek. Ezek között volt a Vihar hadművelet során végrehajtott etnikai tisztogatás. Horvátországban sokan felháborodással, tüntetéssel fogadták az ítéletet.
Horvát nacionalisták tiltakoznak a Nemzetközi Törvényszék ítélete ellen az Ante Gotovina perben
Kezdetben a honfitársak által elkövetett bűnök kivizsgálását lényegében mindegyik utódállam megpróbálta elszabotálni. Így az áldozatok és a túlélők csak Hágától várhattak igazságot. Mára a helyzet valamelyest javult. Több tucat pert bonyolítottak le Szerbiában, Horvátországban és Boszniában az utódállamok hatóságai. Ezek elsősorban a másodvonalbeli vezetők (koncentrációs táborok parancsnokai, különleges egységek irányítói, főhivatalnokok), valamint alacsonyrangú (kínzásokban, kivégzésekben részt vett) tettesek ellen folytak.
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.