Antiszemita erőszak a polgári forradalom és a Tanácsköztársaság időszakában
írta: Deme Anna-Kádár Gábor
Az időszakról írt összefoglalót lásd itt
1918.09-11. Máramarossziget
Katonai egységek fosztogatnak a városban.
1918 szeptemberében a katonai rendőrök máramarosi razziája elfajult: hosszúnapkor (az egyik legfontosabb zsidó vallási ünnepen) igazoltattak a zsinagógában, megverték a rabbit és néhány zsidó asszonyt is inzultáltak.
November 1-jéről 2-ára virradó éjjel fegyveres katonák jelentek meg a városban. A nyomaték kedvéért a levegőbe engedtek egy sortüzet, majd fosztogatni kezdtek. Először a vasúti állomás harmadosztályú étkezőjébe törtek be és elvitték az összes italt, ruhaneműt. Ezután a Pannónia szállót rabolták ki. Ekkor már néhány helyi asszony is csatlakozott hozzájuk. Feltörték és kifosztották a zsidó Klein Bernát vendéglőjét is. A rendőrkapitányság felhívására a lakosság polgári őrséget szervezett. Ehhez közel 300 zsidó és 40 keresztény csatlakozott. Ez jelzi, hogy a fosztogatások első számú célpontjai a zsidók voltak. A rend ezután helyreállt.
Forrás: „Glosszák a hétről.” Egyenlőség, 1918. 10. 08., 6−7. o.; „A forradalom árnyéka.” Egyenlőség, 1918. 11. 09., 14. o.
1918.11.02. Kapuvár
Katonák és civilek együtt rabolják ki a zsidó üzleteket és lakásokat.
1918. november 2-án Kapuváron helyi lakosokból és katonákból álló csoportok feltörték és kifosztották a zsidók boltjait és lakásait. A hatóságok passzívan szemlélték a dúlást. Többszöri sürgönyváltás után végül 50 katona érkezett Sopronból. Eleinte igyekeztek rendet teremteni, de később inkább csatlakoztak a fosztogatókhoz és velük együtt törtek fel egy szeszkereskedést. A részeg katonák össze-vissza lövöldöztek. A randalírozás a következő napokban is folytatódott. Egyes források szerint a helyi jegyző uszította a lakosságot a zsidók ellen. Az ügyészség letartóztatta.
Forrás: „A forradalom árnyéka”. Egyenlőség, 1918. 11. 09., 14. o.; „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 23., 2−3. o.
1918.11. Nyírmeggyes
Részeg tivornyába fullad a zsidóellenes erőszak.
1918 novemberében teljesen kirabolták a nyírmeggyesi zsidókat. A fosztogatók elhordták az összes búzát, rozst és kukoricát a magtárakból. A zsidó lakásokat szétrombolták, a menekülőknek a szabad ég alatt kellett táborozniuk. A randalírozók nyársra húzták az elkötött jószágokat és lerészegedtek a zsidóktól elrabolt bortól.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 23., 2−3. o.
1918.11.03. Jánosháza
Hazatérő katonák és helyi civilek antiszemita rablóhadjárata.
1918. november 3-án Jánosházán a háborúból hazatért katonák és a helyi lakosok egy csoportja zászlókkal vonult végig az utcákon, és beverte a zsidók ablakait. A készülő pogrom hírére a környékbeli falvak lakosai is betódultak Jánosházára. A pár ezer főre duzzadt tömeg este fosztogatni kezdett. Steiner Ignác, Hoffmann Adolf, Roth Bernát és három másik zsidó házát teljesen kirabolták. Amit nem tudtak elvinni, azt összetörték. A csendőrség meg sem kísérelte a beavatkozást. Másnap Győrből katonák érkeztek a rend helyreállítására, és sok rablott holmit felkutattak. Hamarosan megalakult a polgárőrség, helyreállt a nyugalom.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 23., 2−3. o.
1918.11. Abony
A csőcselék elkergeti a város vezetését, kifosztja a zsidókat és feldúlja a zsinagógát.
1918 novemberében Abonyban a frontról visszatért katonák és a település módos gazdái együtt fosztogatták a zsidó üzleteket. A tömeg indulata az abonyi (keresztény) politikai és közigazgatási elitet sem kímélte. Lévay Mihály katolikus lelkész, országgyűlési képviselőt megtámadták, nyakáról leszakították a keresztet, dr. Madarász Adorján főszolgabírót és Nagy Lajos községi jegyzőt elkergették. November 16-án a zavargók feldúlták a zsinagógát is. A pusztítást vezénylő Retkes nevű borbélyt később letartóztatták. Politzer Rudolf tartalékos főhadnagy megszervezte a népőrséget helyreállította a rendet.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 23., 2−3. o.
1918.11. Illmic-Mosonbánfalva
A két településen több zsidó boltot is kirabolnak. Mosonbánfalván a lakosság vet véget a fosztogatásnak.
1918 novemberében Illmicen egy fiatal férfiakból és leszerelt katonákból álló csapat kirabolta a falu összes zsidó üzletét. A berendezést összetörték. Pár nap múlva 4−5 egyenruhás férfi a szomszédos Mosonbánfalvára hajtott. Ott is kifosztottak és feldúltak egy zsidó boltot. A rablott javakat kocsira rakodták és elhajtottak. A fosztogatásban már helyi lakosok is részt vettek, főleg lányok és asszonyok. A keletkezett kár mintegy 100 ezer forintot tett ki. A rákövetkező éjszaka néhány mosonbánfalvai férfi (köztük két osztrák) ki akarta rabolni a többi zsidó boltot is. A helyiek azonban megállították, sőt leszerelt katonák vezetésével összeverték őket. Az eset után a helyi parasztok polgárőrséget alakítottak, amely fenntartotta a rendet.
Forrás: „Plünderung in Illmitz und Mosonbánfalva.” Westungarisches Volksblatt, 1918. 11. 21., 4. o.
1918.11.02. Tótkomlós
A pogrom során teljesen kifosztják a helyi zsidókat, Glück Mór kántort agyonlövik.
A tótkomlósi pogrom 1918. november 1-jén, délután tört ki. A csőcselék megrohanta, kirabolta és feldúlta a zsidók üzleteit, lakásait. Az áldozatoktól a ruhájukon kívül mindent elvettek. Glück Mór kántort agyonlőtték. Újhelyiék házát felgyújtották. Friedmann Gézának néhány órát adtak, hogy elhagyja a községet. A 80 éves, ágyban fekvő beteg Schwartz Dávidnak még az ágyát és takaróját is elvitték. Az idős ember két napon keresztül hevert a puszta földön.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 30., 2−3. o.
1918.11. Óbecse
Egy zsidót agyonlőnek, egy másikat súlyosan megsebesítenek a fosztogatók.
1918 novemberében Óbecsén egy főleg szerbekből álló csapat pogromot rendezett. Először Pilischer Hermann házát rohanták meg. A tulajdonos fiai megpróbáltak ellenállni a csőcseléknek. Egyiküket, dr. Pongrácz Sándor ügyvédet megölték. Öccsét, Imrét is fejbe lőtték, de őt túlélte a támadást. A vérengzés után a kirabolták a Pilischer-házat.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 12. 14., 5−7. o.
1918.11.02. Kisrács
A támadók kirabolnak és megvernek több helyi zsidót, köztük egy idős asszonyt.
1918. november 2-án a Gyöngyös melletti Kisrácson a falubeliek behatoltak Iritz Mór házába és összeverték a tulajdonos öreg édesanyját. Mintegy félmillió korona értékű holmit vittek el. Kifosztották ezen kívül Ofner Ignác és Stein Márton helyi lakosokat is. A főbíró és a jegyző mindent megtettek a károsult zsidók érdekében, de mivel nem állt megfelelő karhatalom a rendelkezésükre, intézkedéseik eredménytelenek maradtak.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 12. 14., 5−7. o.
1918.11. Sárisáp
Frontszolgálatos és hadirokkant zsidók családjainak kirablása.
1918. novemberében Sárisápon több zsidót családot is kifosztottak. Legtöbbjüknél valamelyik családtag hadirokkant volt, vagy épp a fronton teljesített szolgálatot. A károsultak között volt Katz Vilmos, Spitzer Lipót, Goldstein Lipót, Haasz Samu és Epstein Lajos.
Forrás: „A forradalom árnyéka”. Egyenlőség, 1918. 11. 09., 14. o.
1918.11. Beszterce
A román lakosság kifosztja a Beszterce-környéki zsidókat.
A román lakosság óriási pusztítást vitt végbe Besztercén és környékén. A bogrópusztai 200 zsidó családnak minden ingósága odaveszett. A zavargók kifosztották a rabbit is, meggyalázták a tórákat. A károsultak Besztercére menekültek, onnan viszont a román helyi hatóság kiutasította őket. Naszódon a fosztogatás részeg tivornyába fulladt. Kis- és Nagyilván a házakról leszedték az ablakokat, összetörték a berendezést.
Forrás: „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 23., 2−3. o.; „A forradalom szenvedései.” Egyenlőség, 1918. 11. 30., 2−3. o.
1918-1919 fordulója
Szigetvár. A városi hatóságok segítségével egy zsidó veterán elijeszti a randalírozókat.
Szigetváron egy randalírozó csoport beverte a zsidók ablakait. Deutsch Ferenc órás és ékszerész, világháborús veterán felkereste a város vezetését és sürgős intézkedéseket követelt. Felhatalmazást kapott, hogy Baranyaszentlőrincről lőszert és fegyvereket szerezzen. Ezt meg is tette, majd visszatért Szigetvárra. A hír a zavargók körében is elterjedt, ennek ellenére folytatódtak az ablakbeverések. Miután Deutsch többször rájuk lőtt, rend lett a városban.
Forrás: „Egy készülő pogrom elnyomása.” Egyenlőség, 1919. 01. 11., 2. o.
1919.01.03. Salgótarján
A fosztogató, őrjöngő bányászok által rendezett pogromot a hadsereg fojtja el.
1919. január 3-án Salgótarjánban és környékén antiszemita zavargások robbantak ki. A kommunisták által az „uzsorások” ellen uszított bányászok a posta és a vasút elfoglalása után a zsidókra támadtak. Salgótarjánban kifosztották a zsidó üzleteket és lakásokat. Kirabolták többek között Heksch Ignác, Lőwy Sándor, Rőmer Zoltán, Keszler Árpád és Peterdi Andor ékszerészeket. A baglyasaljai bányászok napokon keresztül szállították haza a városi zsidóktól elrabolt értékeket. A karhatalom nem mert fellépni az őrjöngő tömeg ellen. A rendet végül a hadsereg állította helyre. Szemtanúk szerint az utolsó pillanatban: már attól lehetett tartani, hogy a zavargók az egész várost porig égetik.
Forrás: „Salgótarján.” Egyenlőség, 1919. 01. 11., 2. o.; Pásztor 2003, 46-47. o.
1919.04.25. Hódmezővásárhely.
Egy kommunista terrorkülönítmény szabadon engedi az elfogott keresztényeket, három zsidót viszont kivégez.
1919. április 25-én Hódmezővásárhelyre érkezett egy vörös különítmény, mely összefogdosott és a városházára cipelt 20 tehetősebb polgárt. Négy zsidó volt köztük: Weisz Mihály, Havas Henrik, Toffler Fülöp és Lampel Jakab. Weisz fia az apja után ment, hogy kiszabadítsa, azonban őt is lefogták és kegyetlenül elverték. Másnap reggel a keresztényeket elengedték, a zsidókat pedig elszállították. A város határában kivégezték Weisz Mihályt és fiát, valamint Havas Henriket. A másik két fogoly Budapestre jutott, ahonnan később hazakerültek.
Forrás: „Zsidók szenvedései a kommün alatt. (Akták és okiratok.)” Egyenlőség, 1919. 10. 12., 5−6. o.
Helységek listája:
Abony
Beszterce (Bistrița, Románia)
Hódmezővásárhely
Illmic-Mosonbánfalva (Illmitz, Ausztria)
Jánosháza
Kapuvár
Kisrács
Máramarossziget (Sighetu Marmaţiei, Románia)
Nyírmeggyes
Óbecse (Бечеј / Bečej, Szerbia)
Salgótarján
Sárisáp
Szigetvár
TótkomlósKeresés
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.