3. A Szerb-Horvát-Szlovén királyság megalakulása
Az egységes délszláv állam az első világháború nyomán született meg. 1914-ben a mai Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. 1916-ra a kezdeti szerb sikerek után a német, osztrák-magyar és bolgár csapatok elfoglalták Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Albániát, majd kiütötték a háborúból Romániát. Ekkor a későbbi Jugoszlávia szinte teljes területe megszállás alá került. A harcok elől számos délszláv politikus menekült a térségből Londonba, ahol 1915. május elsején megalakították a Jugoszláv Bizottságot.
A Jugoszláv Bizottság 1917-ben
A Bizottság nem volt hivatalos szerv, sokáig az antant sem ismerte el. Támogatást főleg Amerikában és Nagy Britanniában élő délszláv emigránsoktól kapott. Megalakulása kezdetétől fogva az egységes, független délszláv államért lobbizott az antanthatalmaknál. Igazi jelentősége az 1917-es korfui deklaráció után lett. A tárgyalások során a szerb kormányzat és a Monarchia délszlávjait képviselő Jugoszláv Bizottság hitet tett a szerb-horvát-szlovén nemzeti azonosság és egy jugoszláv állam létrehozása mellett. A szerb fél elérte, hogy a jövendőbeli ország vezetése alkotmányos monarchia legyen, élén a szerb Karagyorgyevics (Karađorđević) dinasztiával.
Az antant 1918 őszén általános offenzívába kezdett. Először a nyugati, majd a balkáni, végül pedig az olasz fronton indult támadás. Bulgária békét kért, majd az Osztrák-Magyar Monarchia esett szét. 1918. október 5–6-án Zágrábban megalakult a Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa, amely október 19-én bejelentette a hatalomátvételt, tíz nap múlva pedig kikiáltotta a Szlovén-Horvát-Szerb Államot. A szlovén, bosznia-hercegovinai helyi kormányzatok valamint a horvát parlament, a szabor is csatlakozott az új államhoz. A Nemzeti Tanács kinyilvánította egyesülési szándékát a felszabadult Szerbiával és Crna Gorával (Montenegróval). A Nemzeti Tanács eredetileg egy föderáción alapuló államberendezkedést akart, melyen belül a tagok megőrizték volna önállóságukat, az olasz területi igényektől tartva azonban elfogadta Belgrád legfontosabb feltételeit. 1918. november 25-én a szerb képviselőkből álló vajdasági nemzetgyűlés, másnap pedig a cetinjei (Montenegro) nemzetgyűlés is kimondta egyesülését Szerbiával. December 1-jén Belgrádban ünnepélyes keretek közt bejelentették az a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását. Az új állam élére Sándor király került, aki 1914-től apja helyett régensként uralkodott, míg végül 1921. szeptember 3-án trónra lépett.
A Szlovén-Horvát-Szerb Királyság kikiáltása 1918. október 29-én Belgrádban
Keresés
Polgárháború Jugoszláviában
-
II. Megszállás és az jugoszláv első polgárháború 1941-1945
- 1. Jugoszlávia megszállása 1941
- 2. A horvát usztasa állam faji politikája
- 3. Az usztasa koncentrációs táborok
- 4. A náci népirtás
- 5. A magyar megszállás
- 6. Az olasz és bolgár megszállás
- 7. A szerb csetnikek
- 8. Tito partizánhadserege
- 9. Albánok, bosnyákok: a muzulmán kisebbségek
- 10. Az első jugoszláv polgárháború
-
V. A második jugoszláv polgárháború 1991-1999
- 1. Az első lövések: Horvátország és a szerb Krajina 1990-1991
- 2. Szlovénia tíznapos háborúja
- 3. A horvát függetlenségi háború első szakasza (1991-1992)
- 4. Etnikai tisztogatás Horvátországban
- 5. Villám és Vihar: a horvát függetlenségi háború második szakasza 1995
- 6. Bosznia: multikulturális társadalomtól a polgárháborúig
- 7. A polgárháború kirobbanása 1992
- 8. A bosnyák-horvát háború Hercegovinában 1992-1994
- 9. Szarajevó ostroma
- 10. Háborús bűnök Boszniában
- 11. Nemi erőszak
- 12. Etnikai tisztogatások Bosznia-Hercegovinában
- 13. Népirtás Srebrenicában 1995
- 14. Nemzetközi béketervek és a nyugat beavatkozása
- 15. A daytoni béke 1995
- 16. A koszovói válság 1990-1998
- 17. A koszovói háború és a NATO légicsapások 1999
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.