Etnikai konfliktusok és atrocitások a magyar-román polgárháborúban 1848-49
írta: Hermann Róbert
A magyar-román polgárháborúról írt összefoglalót lásd itt
1848.06.02. Mihálcfalva
A székely határőrök belelőnek az őket megtámadó román tömegbe.
1848. június 2-án Mihálcfalván a földfoglaló román parasztok megtámadták az ellenük kirendelt székely határőröket, mire azok fegyverüket használták. Az incidensnek 12 halottja és 9 sebesültje volt.
1848.09.11. Aranyoslóna
A magyar katonaság tömegoszlatásának 13 román áldozata van.
1848. szeptember 1-jén Aranyoslónán a helyi román lakosság ellenszegült a megye által kirendelt újoncösszeíró bizottságnak. A tömeg feloszlatására kirendelt katonaság fellépésének 13 román esett áldozatául.
1848.10.14-18. Kisenyed
A román felkelők lemészárolnak 175 magyart.
A román felkelők október 14-én megtámadták Kisenyedet. Október 18-án a cs. kir. katonaság küldöttének felszólítására a négy napja ostromolt magyarok megadták magukat. A román felkelők a 400 emberből 175-öt lemészároltak.
Forrás: Szilágyi 1898, 119-121. o.
1848.10.21. Gyulafehérvár
A város ostroma alatt a román felkelők 42 magyar polgárt ölnek meg a külső kerületekben.
1848. október 21-én a hajnali órákban a gyulafehérvári nemzetőrség visszaverte a helyi román lakosság és a környékről összegyűlt több ezer román felkelő támadását. 14 felkelő elesett, 30-40 súlyosan megsebesült. A magyar nemzetőrség két súlyos sebesültet veszített. A visszavert felkelők a külvárosokban 42 polgárt öltek meg. Néhány órával az összecsapás után Franz Horak várparancsnok felszólítására a gyulafehérvári polgárság letette fegyverét; cserébe a várparancsnokság szavatolta a városi lakosság védelmét.
Forrás: Szilágyi 1898, 123-133. o.
1848.10.23. Zalatna
A román felkelők meggyilkolnak mintegy 700 zalatnai polgárt.
1848. október 23-án Petru Dobra román felkelői megtámadták és felgyújtották Zalatnát. A lakosság egy része a nemzetőrség fedezete alatt elhagyta várost, de útközben – bántatlanság ígérete mellett – letette a fegyvert a felkelők előtt. A városban maradtak közül a románok körülbelül 25 főt öltek meg. 24-én a hajnali órákban Preszákánál a felkelők megtámadták az elmenekült és lefegyverzett zalatnai lakosokat és 645 embert legyilkoltak. A mészárlásnak egy másik román csapat megérkezése vetett véget.
Forrás: Szilágyi 1898, 146-158. o.
1848.10.24-11.08. Marosújvár
A román felkelők előbb 15-20 magyarral végeznek, majd további 90 embert ölnek meg Marosújváron.
1848. október 24-én Bethlen Gergely és Bánffy János századosok Nagylak és Vajdaszeg között megtámadtak és szétvertek egy román felkelőtábort. A visszavonuló felkelők megszállták Marosújvárt és 15-20 embert lemészároltak. A falut november 7-én ismét elfoglalták. Másnap megöltek 90 magyar férfit.
Forrás: Szilágyi 1898, 202-203. o.
1848.10.28-31. Krakkó
Román egységek lemészárolnak 297 magyart.
Bánffy János és Bethlen Gergely századosok az Alsó-Fehér vármegyei Krakkónál 1848. október 28-án megtámadták és szétszórták Avram Iancu prefekt táborát, de a felkelőket nem üldözték. Az ütközet utáni napokban a románok 297 magyart lemészároltak a faluban.
Forrás: Szilágyi 1898, 170-174. o.
1848.10.29. Magyarigen
Román felkelők három faluban összesen 330 magyart gyilkolnak meg.
A román felkelők Borosbocsárdon 80, Magyarigenben 187, Sárdon 63 magyart öltek meg egyetlen nap alatt, 1848. október 29-én.
Forrás: Szilágyi 1898, 174-181. o.
1848.11.01. Szászrégen
Székely csapatok felgyújtják a várost.
1848. november 1-jén a Betzmann és Dorsner vezette székelyek Urban üldözése közben megszállták Szászrégent, majd az éjszaka folyamán kirabolták és felgyújtották a várost.
1848.11.17. Ezeres
Rózsa Sándor csapata lemészárol három tucat szerb és román lakost.
1848. november 17-én Rózsa Sándor csapata Asbóth Lajos utasítására a román és szerb lakosságú Ezeres község (Krassó vm.) lefegyverzésére indult, de a parancs ellenére feldúlta a falut, és 36 embert megölt.
1849.01-07. Nagyenyed
A román csapatok lemészárolják a város lakosságának nagy részét.
1849. január 8-án Ioan Axente-Sever román fölkelői elpusztították Nagyenyedet. A lakosság nagy részét legyilkolták, és felbecsülhetetlen károkat okoztak a főiskola gyűjteményeiben. Július 26-án a románok ismét feldúlták a várost és megöltek 17 embert.
1849.01.18. Borosbenedek
A román lakosság három faluban vérfürdőt rendez a magyarok között és megöl 160-170 embert.
1849. január 18-án Nagylakon, Hariban (18 áldozat) és Borosbenedeken (143-150 áldozat) a román lakosság tömegmészárlást rendezett a helyi magyar lakosok között.
1849.02.21. Diód
Románok megölnek 8-10 magyart.
1849. február 21-én Diódon Prodan román prefekt emberei 8-10 magyart öltek meg.
1849.05.07-19. Abrudbánya
A román felkelők több ezer magyar katonát és civilt ölnek meg Abrudbányán és Verespatakon.
1849. május 7-én a román felkelők megkezdték az Abrudbánya elleni támadást. Másnap elfoglalták Verespatakot, és a polgári lakosság egy részét legyilkolták. Ezzel egy időben sikertelen rohamot intéztek Abrudbánya ellen. Május 10-én a magyar csapatok Hatvani Imre vezetésével elhagyták a várost. A bevonuló román fölkelők tömegmészárlást rendeztek Abrudbánya magyar lakói közt. 16-án Hatvani Imre egységei ismét elfoglalták a települést, de 19-én a magyar menekültekkel együtt megint elhagyták Abrudbányát. A menetoszlopot a románok bekerítették, és tömegmészárlást rendeztek a magyarok között.
Helyszínek listája:
Abrudbánya (Abrud, Románia)
Aranyoslóna (Luna, Románia)
Borosbenedek (Benic, Románia)
Diód (Stremţ, Románia)
Ezeres (Ezeriş, Románia)
Gyulafehérvár (Alba Iulia, Románia)
Kisenyed (Sângătin, Románia)
Krakkó (Cricău, Románia)
Magyarigen (Ighiu, Románia)
Marosújvár (Ocna Mureș, Románia)
Mihálcfalva (Mihalţ, Románia)
Nagyenyed (Aiud, Románia)
Szászrégen (Reghin, Románia)
Zalatna (Zlatna, Románia)
A bibliográfiát és a rövidítések listáját lásd itt.
Keresés
Tananyag ajánló
Politikai antropológiai előadások
Negyedik éve tanítom egy félévben kulturális antropológusoknak a Politikai antropológia c. tárgyat. Az előadásokat alaposan kidogoztam, s hallgatóim a maguk által készített jegyzetek alapján készülnek a vizsgára. A megadott szakirodalmat feldolgozzák, de közös tapasztalat, hogy nincs olyan szöveg, mely egységes keretben, a politika jelenségvilágára koncentrálva, az antropológiai szempontokat figyelembe véve képes lenne arra, hogy közel hozza a politika világát a hallgatókhoz, megértetve velük, hogy de te fabula narratur.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.
