7. Hányan vannak a holokauszttagadók?
Az elmúlt években készült kutatások szerint körülbelül a magyar felnőttek nyolcada-tizede tekinthető holokauszttagadónak. Pontos arányuk meghatározása nem könnyű, mert az ilyen nézeteket vallók saját mikroközösségeiken, fórumaikon kívül gyakran eltitkolják véleményüket. További problémát jelent, hogy a felmérések során a bizonytalan kételkedők nehezen elválaszthatók a radikális tagadóktól. Gyakori az is, hogy a válaszadók egyes holokauszttagadó állításokkal egyetértenek, másokkal nem.
A holokauszttagadók aránya a 18 éven felüli magyar felnőttek körében 2003 és 2006 között emelkedett. 2009-ben 6 százalékuk gondolta, hogy a náci táborokban nem voltak gázkamrák, 11 százalékuk szerint a népirtás szörnyűségeinek nagy részét a zsidók utólag találták ki, 12 százalék pedig úgy vélte, hogy a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják. E három állítás közül legalább kettővel a megkérdezettek 12 százaléka értett egyet, ők biztonsággal nevezhetők tagadóknak. Ekkor az átlagosnál több volt közülük a fiatal (18-29 év között), a férfi és a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező.
A holokauszt tagadását a tudomány egy szélsőséges véleményekből összeálló attitűd részeként értelmezi, amelyre az antiszemitizmus, rasszizmus, szélsőségesen nacionalista történelemfelfogás és demokráciaellenesség jellemző. 2009-ben és 2010 őszén egyaránt a magyarok kilencede (11%) értett egyet azzal az állítással, hogy a Szálasi Ferenc nyilas mozgalma olyan ”radikális párt, amely súlyos hibákat követett el, de alapvetően jót akart a magyaroknak”. 2010-ben az ELTE TÁTK Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának országos, reprezentatív közvélemény-kutatásán a válaszadók 13 százaléka mondta, hogy szeretne zsidómentes Magyarországon élni, 6 százalék pedig kasztráltatta volna a melegeket. Vizsgálataink szerint 2009-ben a magyarok 14, 2010-ben 22 százaléka értett egyet teljes mértékben azzal, hogy a cigányoknak el kellene költözni az országból. További 15, illetve 19 százalék pedig azt szerette volna, ha teljesen elkülönülten élnének. A két véleménnyel egyetértők (2009: 29%, 2010: 41%) között bizonyosan megtalálhatjuk a holokauszttagadókat és a magyar nácikat. A holokauszttagadók másik gyakori állításával, hogy a zsidó nagytőkések kizsákmányolják az országot, 2010-ben tíz magyar válaszadóból három értett egyet.
Amikor 2010-ben a megkérdezetteket arra kértük, hogy becsüljék meg a magyarországi holokauszt áldozatainak létszámát, 23 százalék erre a kérdésre nem válaszolt. Az értékelhető választ adók több mint negyede (27%) túlzó, millión felüli számot mondott. A relatív többség (31%) több százezres nagyságrendben tartotta számon az áldozatokat, míg százezer alatti áldozatról a megkérdezettek 19 százaléka számolt be.
2009-es és 2010-es adataink azt is jelezték, hogy nemcsak a hazai holokauszttagadók, de a magyar lakosság jelentős része az 1944-1945-ös zsidóüldözésekért elsősorban a németeket hibáztatja.
|
2009. július |
2010. szeptember |
Hitler és az akkori német kormány |
95 |
95 |
a német SS és Gestapo |
96 |
86 |
az akkori magyar kormány |
59 |
55 |
a csendőrség és a magyar hivatalnokok |
53 |
50 |
Horthy Miklós kormányzó |
42 |
48 |
Sztálin és a szovjet vezetés |
35 |
36 |
a német lakosság |
28 |
32 |
Gazdag vagyonos zsidók |
27 |
26 |
Churchill és a brit vezetés |
25 |
26 |
keresztény egyházak |
22 |
26 |
Roosevelt és az USA vezetés |
23 |
25 |
a pápa |
22 |
24 |
az akkori zsidó vezetők |
21 |
24 |
a magyar lakosság |
11 |
13 |
a zsidó lakosság |
8 |
11 |
Keresés
Tananyag ajánló
Holokauszttagadás
"Mindent örökítsetek meg, szedjétek össze a filmeket, szedjétek össze a tanúkat, mert egyszer eljön majd a nap, amikor feláll valami rohadék, és azt mondja, hogy mindez meg sem történt." Állítólag ezt mondta Eisenhower tábornok, miután a saját szemével látta, hogy mit műveltek a nácik a táborokban. A nyugati szövetséges haderők főparancsnoka, a későbbi amerikai elnök jóslata hamarabb beigazolódott, mint gondolta volna. A holokauszttagadók főbb állításai az elmúlt 20 évben már alig változtak. A következőkben a megvizsgáljuk leggyakoribb téziseiket és a történettudomány által használt források - eredeti n [...]
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.