4. A német-kanadai neonáci: Ernst Zündel


 

Ernst Zündel 1939-ben született Németországban. Pályafutása ismeretében legalább is furcsa, hogy egy izraeli lapnak adott interjújából kiderült: lehet, hogy részben zsidó származású. A katonai szolgálat elől Kanadába emigrált. Nyomdász, grafikus, retusőr lett. Először politikai pályával kacérkodott, majd a német bevándorlókkal szembeni diszkrimináció ellen lépett fel. A hetvenes években saját kiadót (Samisdat Publications) alapított. Náci UFO-król, eljövendő UFO invázióról adott ki könyveket, majd álnéven holokauszttagadó cikkeket kezdett írni. Hitlert méltató röplapokat, antiszemita brosúrákat készített, neonáci csomagküldő szolgálatot működtetett.

 

Ernst Zündel

 

Zündel a hetvenes években a „Holocaust” című filmsorozat, a kilencvenes években a „Schindler listája” betiltását követelte. Szerinte ezek a filmek alkalmasak voltak a németek elleni indulatkeltésre és sztereotip módon ábrázolták őket. Zsidó szélsőségesek több bombamerényletet követtek el Zündel ellen, az 1980-as években pedig többször került bíróság elé gyűlöletkeltésért. 1988-ban Torontóban azért, mert kiadványaiban tagadta, hogy Auschwitzban emberölésre alkalmas gázkamrák (homicidal gas chambers) voltak. Ekkor Zündel megbízta a francia holokauszttagadót, Robert Faurissont, hogy irányítsa a védelmet. Faurisson felkérte tanúnak a későbbi hírhedtté vált brit szerzőt, David Irvinget. Majd megbízta Fred Leuchtert, a kivégzési tanácsadóként dolgozó amerikait, hogy szakértőként utazzon el Auschwitzba és végezzen vizsgálatokat a helyszínen. Az eredményeket az ún. Leuchter-jelentésben publikálták, amely kijelentette: a birkenaui gázkamrákban nem öltek embereket, és nem is voltak erre alkalmasak.

 

Az 1990-es évek végén Zündel ellen vizsgálat indult azzal a váddal, hogy honlapján zsidóellenes gyűlöletkeltés zajlik. 2000-ben Kanadából Amerikába költözött, ahonnan 2003-ban a bevándorlási törvények megsértése miatt kitoloncolták. Mivel nem volt kanadai állampolgár, hosszú hercehurca után Németországba deportálták. A német hatóságok gyűlöletkeltés miatt letartóztatták és bíróság elé állították. A per során ügyvédei, köztük ismert neonácik, több botrányt okoztak: a zsidókat ellenségnek nevezték, azt állították, hogy a bíróság „idegen uralom” alatt áll. Egyikük, Sylvia Stolz ellen uszításért külön eljárás is indult, melynek során az immár önmagát védő védőügyvéd beadványát egy vaskos „Heil Hitler”-rel zárta. Zündelt öt évre ítélték. 2010-ben szabadult.