4. A német-kanadai neonáci: Ernst Zündel
Ernst Zündel 1939-ben született Németországban. Pályafutása ismeretében legalább is furcsa, hogy egy izraeli lapnak adott interjújából kiderült: lehet, hogy részben zsidó származású. A katonai szolgálat elől Kanadába emigrált. Nyomdász, grafikus, retusőr lett. Először politikai pályával kacérkodott, majd a német bevándorlókkal szembeni diszkrimináció ellen lépett fel. A hetvenes években saját kiadót (Samisdat Publications) alapított. Náci UFO-król, eljövendő UFO invázióról adott ki könyveket, majd álnéven holokauszttagadó cikkeket kezdett írni. Hitlert méltató röplapokat, antiszemita brosúrákat készített, neonáci csomagküldő szolgálatot működtetett.
Ernst Zündel
Zündel a hetvenes években a „Holocaust” című filmsorozat, a kilencvenes években a „Schindler listája” betiltását követelte. Szerinte ezek a filmek alkalmasak voltak a németek elleni indulatkeltésre és sztereotip módon ábrázolták őket. Zsidó szélsőségesek több bombamerényletet követtek el Zündel ellen, az 1980-as években pedig többször került bíróság elé gyűlöletkeltésért. 1988-ban Torontóban azért, mert kiadványaiban tagadta, hogy Auschwitzban emberölésre alkalmas gázkamrák (homicidal gas chambers) voltak. Ekkor Zündel megbízta a francia holokauszttagadót, Robert Faurissont, hogy irányítsa a védelmet. Faurisson felkérte tanúnak a későbbi hírhedtté vált brit szerzőt, David Irvinget. Majd megbízta Fred Leuchtert, a kivégzési tanácsadóként dolgozó amerikait, hogy szakértőként utazzon el Auschwitzba és végezzen vizsgálatokat a helyszínen. Az eredményeket az ún. Leuchter-jelentésben publikálták, amely kijelentette: a birkenaui gázkamrákban nem öltek embereket, és nem is voltak erre alkalmasak.
Az 1990-es évek végén Zündel ellen vizsgálat indult azzal a váddal, hogy honlapján zsidóellenes gyűlöletkeltés zajlik. 2000-ben Kanadából Amerikába költözött, ahonnan 2003-ban a bevándorlási törvények megsértése miatt kitoloncolták. Mivel nem volt kanadai állampolgár, hosszú hercehurca után Németországba deportálták. A német hatóságok gyűlöletkeltés miatt letartóztatták és bíróság elé állították. A per során ügyvédei, köztük ismert neonácik, több botrányt okoztak: a zsidókat ellenségnek nevezték, azt állították, hogy a bíróság „idegen uralom” alatt áll. Egyikük, Sylvia Stolz ellen uszításért külön eljárás is indult, melynek során az immár önmagát védő védőügyvéd beadványát egy vaskos „Heil Hitler”-rel zárta. Zündelt öt évre ítélték. 2010-ben szabadult.
Keresés
Holokauszttagadás
-
III. Bűn és bűnhődés: a tagadók
- 1. Deportált ellenállóból alapító atyja: Paul Rassinier
- 2. Amerikai mester és tanítványa: Barnes és Hoggan
- 3. Egy francia tanár: Robert Faurisson
- 4. A német-kanadai neonáci: Ernst Zündel
- 5. A Leuchter-jelentés
- 6. David Irving
- 7. Saulusból Paulus: Jean-Claude Pressac
- 8. A Sztálin és a kommunista „anticionizmus”
- 9. Az iszlám és a holokauszt
- 10. A modern holokauszttagadás-ipar
- 11. Bűncselekmény-e a holokauszttagadás
-
IV. Kérdések, témák, válaszok
- 1. „Nincs bizonyíték a holokausztra”
- 2. „Hitler nem akarta kiirtani a zsidókat”
- 3. „Hitler nem tudott a holokausztról”
- 4. „Nincs írásos bizonyítéka, hogy Hitler elrendelte az Endlösungot”
- 5. „A nácik a zsidók bojkottja és hadüzenete miatt üldözték őket”
- 6. „A nácik együttműködtek a cionistákkal”
- 7. A nácik valójában a zsidók kivándorlására törekedtek
- 8. „A nácik kénytelenek voltak a veszélyes zsidókat koncentrációs táborokba zárni”
- 9. A zsidókat azért kellett megölni, mert partizánok voltak
- 10. Mi volt az Einsatzgruppen valódi feladata?
- 11. A nácik a megszállt Keleten nem törekedtek a zsidók kiirtására
- 12. „Nem azért küldték a Birodalomból keletre a zsidókat, hogy kiirtsák őket”
- 13. A nácik nem akarták és nem tervezték a teljes európai zsidóság kiirtását
- 14. Hány zsidó halt meg?
- 15. Az élő holtak: hova tűntek a zsidók?
- 16. Miért hazudnak a túlélők?
- 17. A nagy „irathamisítás”: a szövetségesek
- 18. Miért hazudtak az SS-ek és a nácik?
- 19. „A koncentrációs tábori halálozásokért a szövetségesek felelősek”
- 20. „Nem voltak gázkamrák a koncentrációs táborokban”
- 21. Chelmno és a gázteherautók
- 22. A Reinhard-akció: Belzec, Sobibor, Treblinka
- 23. A gázkamrák: „Kipufogógázzal nem lehet ölni”
- 24. A tömegsírok: „Lehetetlen ennyi halottat eltemetni”
- 25. A holtestek elégetése: „Nem volt ennyi benzin és fa”
- 26. Miért ez a szimbólum? Az Auschwitz csatahajó „elsüllyesztése”
- 27. Höss visszaemlékezései
- 28. „Nincs bizonyíték”: az iratok
- 29. „Nincs bizonyíték”: fotók és légifotók
- 30. Visszaemlékezések, tanúvallomások
- 31. Halottak: a nagy számháború
- 32. Gázkamrák és krematóriumok
- 33. Gázkamra vs. hullaház: a koncepcióváltás
- 34. Tömeggyilkosság vagy tífuszjárvány?
- 35. Zyklon-B: öngyilkos nácik?
- 36. „No holes, no holocaust”
- 37. „Nem férnek be annyian”: gázosítás, égetés
- 38. Zsúfoltság, szellőztetés, lift, füst
- 39. Az emberi zsír
- 40. Hamisítvány, óvóhely? Az I. krematórium (Auschwitz)
-
VI. Náci dokumentumok
- 1. Auschwitz, 1944: „..feltétlenül betartandó a titoktartás”
- 2 „A Führer megbízásából közlöm…”
- 3„…kegyelemből halálba juttassák”
- 4. „363 211 kivégzett zsidó”
- 5. „…összesen 137 346… Mindazonáltal, ha egy zsidónő terhes lesz, akkor likvidálni kell…”
- 6. „A Sonderkommandók nagyszabású kivégzéseket hajtottak végre”
- 7. „ebből 55 556 nő, 34 464 gyerek”
- 8-9.„Ostland területén valamennyi zsidót likvidálni kell?”
- 10 „Nagy részük a természetes csökkenés következtében ki fog hullani”
- 11. „El kell pusztítani a zsidókat, bárhol is találjuk őket…”
- 12. „Mi legyen a nőkkel és a gyerekekkel?”
Tananyag ajánló
Polgárháború Jugoszláviában
150 ezer halott, félmillió sebesült, 4 millió menekült és mintegy 100 milliárd dolláros kár. Népirtás, etnikai tisztogatás, koncentrációs táborok, háborús bűnösök, nemi erőszak. Az 1991-1999 közötti polgárháborúban az egységes jugoszláv állam nyolc részre szakadt. A második világháború óta ez volt az európai történelem legnagyobb és legsúlyosabb háborúja.
Támogatók
A Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, az ELTE TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 projekt keretében valósul meg.