5. A Leuchter-jelentés


 

Az Ernst Zündel torontói perében szakértőként feltűnő Fred Leuchter (1944-) korábban teljesen ismeretlen volt. Bár főiskolai diplomáját történelemből szerezte, kivégzési szakértőként dolgozott az USA-ban. Villamosszéket üzemelt be, méreginjekciós rendszert, gázkamrát tervezett. Amikor 1988-ban Zündel szakértőként alkalmazta perében, Leuchter abszolút kívülálló volt. Sosem foglalkozott a holokauszttal, nem volt építész, nem ismerte a szakirodalmat, nem olvasott németül, nem járt levéltárba.

 

Fred Leuchter: a gázkamrák „szakértője”

 

Inkább Zündel szervezésében az akkor még kommunista Lengyelországba utazott. Majdanekbe, Auschwitzba és Birkenauba ment. De nem azért, hogy átvizsgálja a krematóriumok eredeti tervezési dokumentációjának ott őrzött részét. Ehelyett kalapácsával mintákat vett a krematóriumok és a gázkamrák falából.

 

A mintákat egy laboratóriumba küldték. A vizsgálat csak kevés mintában mutatta ki a gázkamrákban használt Zyklon B-ben lévő cián jelenlétét. A tesztet végző laboratórium vezetője szerint azért, mert Leuchter még a mintavételt is elrontotta: a szükséges hajszálvastagságú helyett, vastag faldarabokat küldött elemzésre. Leuchter a helyszínen megállapította, hogy „az állítólagos gázkamrákban” nem lehetett embereket megölni. Hiányolta a gázosításhoz elengedhetetlen berendezéseket, a szellőztetési rendszert, a fűtést, a szivárgásmentességet biztosító ajtókat stb. Vizsgálatai nyomán készült el a hírhedt Leuchter-jelentés, amely a következő konklúzióra jutott: „A rendelkezésre álló szakirodalom tanulmányozása, az Auschwitzban, Birkenauban és Majdanekben lévő létesítmények vizsgálata és értékelése után, a gázkamrák működésére vonatkozó tervezési kritériumok szakértői ismeretével, az égetési technológiával kapcsolatos nyomozás és a modern krematóriumok vizsgálata alapján a szerző nem találja annak bizonyítékát, hogy bármelyik létesítményt, normálisan kivégző jellegűnek tekintett gázkamrát valaha is ilyen céllal használták volna, továbbá úgy találja, hogy e létesítmények tervezése és elkészítése miatt nem is lettek volna kivégző gázkamraként használhatók.”

 

A jelentést a kanadai bíróság nem fogadta el mérvadó szakértői véleményként. Mégis: miután Zündel kiadója megjelentette, a történészek bírálata és kritikái ellenére a jelentés holokauszttagadók körében rendkívül népszerűvé vált. Az addig ismeretlen Leuchterből sztár lett: revizionista konferenciákon tartott előadásokat, interjúkat adott, újságokban, televíziókban, rádiókban szerepelt. 1990-ben Amerikában eljárás indult ellene csalásért. Kiderült ugyanis, hogy állításával ellentétben nem mérnök és nem rendelkezik technikai képzettséggel. A botrányok hatására megrendeléseit elvesztette, felesége elhagyta. 1999-ben szerepelt a róla készült dokumentumfilmben.